Lapszámok

Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították a KREA K2 kémények társasházba való beépítésének előnyeit. Legnagyobb előnyt a kéményre köthető készülékek számának és típusának nagyfokú szabadsága jelenti. Nem elhanyagolható előny azonban a kémény kedvező árfekvése sem.

A kivitelezések során előfordult, hogy – egyedi méretezés alapján – eltértünk az általunk előírt terhelhetőségi szabályoktól. Például volt, ahol megengedtünk szintenkénti 3 bekötést, és volt, ahol megengedtünk 6-nál több bekötést egy kéményre. A kémények gond nélkül működtek minden esetben. További tapasztalatunk, hogy a kémény nem érzékeny a készülékek típusára. Nem okoz gondot, hogy kondenzációs, vagy nem kondenzációs készülékek vannak rákötve, vagy esetleg vegyesen mindkettő. Az eddigi tapasztalatok alapján és a kéményméretezés egyre megbízhatóbbá válása okán tervezzük a terhelhetőségi előírások megváltoztatását szintenkénti 2 bekötésről 3 bekötésre, kéményenkénti 6 bekötésről 8 bekötésre (változatlanul max. 24 kW/tüzelőberendezés mellett).

Nem szeretetnénk elkendőzni azonban az előjött problémákat sem. Néhány esetben a beüzemelés alatt álló gázkészülékek pár perc üzemelés után leálltak, gyakorlatilag nem lehetett őket beüzemelni. Ezekben az esetekben mindig azt derítettük ki, hogy az összekötő elem és a kéménybe épített füstgáz csappantyú együttes ellenállása túl nagy. Ezt legtöbbször a túl hosszú füstcső szakasz, vagy a többszörös irányváltás okozta. Kivételesen 1-2 esetben előfordult az is, hogy az összekötő elemmel nem volt baj. Szerencsére minden esetben megoldást jelentett az összekötő elemek cseréje eggyel nagyobb szabvány átmérőre.

A problémás esetekben a készülékek füstgáz/levegő csonkja 60/110 mm volt. A kémény bekötő csonkját 80/125 mm mérettel gyártjuk, így lehetőségünk volt arra, hogy az összekötő elemeket mindjárt a készülékektől felbővítsük 80/125-ös méretre. Ezzel a problémákat megoldottuk ugyan, de nem voltunk nyugodtak, zavart bennünk, hogy a rendszerünk túlzottan érzékeny az összekötő elemekre.

E probléma megszüntetésére továbbfejlesztettük a csappantyúnkat. A csappantyú beömlő keresztmetszetének (80 mm) változatlanul hagyása mellett megdupláztuk (ikresítettük) a kiömlő keresztmetszetet. Az eredeti és a fejlesztett csappantyút Pécsett, a Pollack Épületgépészeti Alapítvány vizsgálta be (Baumann Mihály adjunktus úr irányításával). A mérési eredmények számunkra is meglepőek voltak. Azt vártuk ugyanis, hogy az iker kiömlésű csappantyú ellenállása az eredetihez képest felére, negyedére csökken (dupla kiömlő keresztmetszet, fele kiömlő sebesség, négyzetes ellenállás csökkenés). Ehelyett az ellenállás közel tizedére csökkent. Gyakorlatilag sikerült az ellenállást az eddigihez képest elhanyagolhatóvá tenni. Remélhetőleg ez nagymértékben hozzájárul majd ahhoz, hogy az összekötő elemekkel lényegesen kevesebb problémánk legyen a jövőben.

További részletek lapunk 2015/3-as számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).