Lapszámok
2015 3. szám
- Dr. Fülöp László PhD:
Az épületenergetikai tanúsítás anomáliái - Dr. Szilágyi Zsombor:
Új lakásfelújítási program - Cserkuthy András:
Használható-e a 3D lézerszkennelés az épületgépészeti tervezésben? - Ing. Miček, Igor - Dr. Takács János PhD:
A geotermikus energia használatának energetikai és környezeti szempontjai balneológiai berendezéseknél (ANGOL NYELVŰ) - Rácz, Lukáš:
A keringetőszivattyúk hatása fűtési rendszerek üzemének energiahatékonyságára éjszakai üzemmód esetén (Magyar Épületgépészek Napja 2014 – PhD szekció, ANGOL NYELVŰ) - Dr. Balikó Sándor:
A napi hőmérsékletingadozások hatása az éves hőfokhídra - Magyar Kéménygyártó Kft.:
Üzemi tapasztalatokon alapuló fejlesztések a KREA K2 túlnyomásos gyűjtőkémény rendszeren - Király Tamás:
Helyiségenkénti levegőminőség-érzékeléssel szabályozott szellőzési rendszerek vizsgálata - Leier Hungária Kft.:
Smart kéményrendszer a Leiertől - Kecskeméthy Géza:
HoneyKomp – a tűzálló szendvicspanel - Grundfos South East Europe Kft.:
Grundfos nyomásfokozó szivattyúk raktárról - Gerencsérné dr. Berta Renáta - Rácz Gábor PhD - Szemmelveisz Ildikó - Varga Zoltán - Dr. Galambos Ildikó PhD:
Vízkezelési kérdések az épületgépészet szemszögéből – I. rész: Háztartási vízkezelés - Kiss Balázs Tihamér:
Mivel foglalkozik a TAKATA? Mit gyárt? - Pölcz Csaba:
Világszenzáció: varrat nélküli többrétegű csővezeték az Uponortól - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Dr. Emhő László
Hozzászólások
A napi hőmérsékletingadozások hatása az éves hőfokhídra
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Balikó Sándor
A napi hőmérsékletingadozások hatása az éves hőfokhídra
Dr. Balikó Sándor
energiagazdálkodási szakértőÖsszefoglalás
Épületek fűtésénél rendszeresen tapasztaljuk, hogy a fűtési szezon meghosszabbodik, a fűtést nem lehet leállítani akkor, amikor a napi középhőmérséklet eléri a határhőmérsékletet. A cikk ennek okait vizsgálja a hőfokhíd napi átlagértékei helyett egy finomabb felosztás segítségével. Egy egyszerű matematikai modell alkalmazásával rámutat arra, hogy a fűtési szezon megnyúlásának valós okai lehetnek.
A fűtési hőigényt az éves hőveszteség és a belső hőnyereség különbségeként határozzuk meg a külső hőmérséklet napi átlagértékeinek a figyelembe vételével:
ahol n – a fűtési napok száma, tb – a belső hőmérséklet, tk – a külső hőmérsékletek naponta változó átlaga, Qb – a napi hőnyereség és R – a transzmissziós és szellőzési veszteséget is magában foglaló eredő hőellenállás.
A hőmérsékletkülönbség napi változásainak hatását veszi figyelembe hőfokhíd:
Azt a napi átlaghőmérsékletet, amelynél a napi fűtési igény nullává válik, fűtési határhőmérsékletnek nevezzük:
A határhőmérsékletet tervezésnél 12 °C-ra vagy 15 °C-ra vesszük fel [2].
Behelyettesítve (1)-be, a fűtési hőigény:
Hagyományosan a fűtési szezont arra az időszakra számítjuk, amikor a külső hőmérsékletek napi átlaga nem nagyobb a határhőmérsékletnél. A gyakorlati mérések azonban azt mutatják, hogy a fűtési szezon – ahol az épület használói azt maguk határozhatják meg – rendszeresen hosszabb, mint a számított érték. Csoknyai I. és Csoknyai T. mérései azt is kimutatták, hogy azoknál az épületeknél sem csökkent a fűtési időszak hossza, amelyeket utólagos szigetelésekkel láttak el [1].
A jelenség egyik lehetséges oka, hogy az átmeneti időszakban éjszakánként az épület hővesztesége nagyobb, mint a hőnyereség, azaz időszakos fűtési igény jelentkezik, amit nem kompenzál a nappali fűtési igény (számított) csökkenése, hiszen a határhőmérséklet feletti külső hőmérsékletnél a fűtés leáll.
További részletek lapunk 2015/3-as számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).