Lapszámok

A márciusi szám központi témája a hatékony épület kialakítás és üzemeltetés kérdése. Első cikkünk szerzői egy lakópark víz- és energiahatékonyságot segítő megoldásait mutatják be és elemzik. Következő cikkünkben a hőszivattyús fűtőrendszerben működő keringetőszivattyú teljesítményének optimalizálásáról olvashatnak, amire a szerzők egy analitikai-numerikus eljárást mutatnak be és ajánlanak. A keringetőszivattyú optimális teljesítménye biztosítja a teljesítménytényező maximális értékét. Ezt követő cikkünk szerzői egy irodaépület energetikai szimulációjának elkészítésével bemutatják, hogy a meglévő épület átgondolt korszerűsítésével az energiaigények és a környezeti hatások hogyan csökkenthetők. A vizsgált épület éves energiaigényének csökkentése érdekében a szerzők figyelembe veszik a természetes szellőztetés megvalósulását. A javasolt rendszer a mechanikus gépi szellőztetést és a természetes szellőztetést vegyesen alkalmazza, egy épületfelügyeleti rendszerrel vezérelve.

Az ezt követő cikkben a hajdu a hibrid fűtési rendszerekre hívja fel a figyelmet. Megállapítják, hogy a gázkazán hőszivattyú hozzáadásával jó megoldása a kis üzemeltetési költségű, de nagy üzemeltetési biztonsággal rendelkező, nem túl nagy beruházási igényű ház gépészetének. A következő cikkben a modern lakásszellőztető ventilátorokról olvashatnak, amelyek vezérelt üzemmel és pontosan ismert térfogatárammal kiszámítható, ellenőrzött lakásszellőztetést képesek megvalósítani és számos érzékelési, szabályozási valamint kommunikációs fejlesztést tartalmaznak.

Folytatjuk a Dél-budai Centrumkórház „közel nulla energiaigényű”, 100%-ban megújuló energiafelhasználású épületegyüttese tervezésének bemutatását. A tavaly év végén elkezdett cikksorozatnak ebben a részében a szerző először az egyes épületrészek hőtechnikai elemzését és méretezését végzi el, majd kiemelten foglalkozik az épület szerkezeti temperálásának kérdésével.

Ezt követően beszámolót olvashatnak a Debrecenben rendezett Épületgépészeti Szakmai Napról, valamint a Magyar Hőszivattyú Szövetség (MAHÖSZ) konferenciájáról, ahol a hőszivattyúzás sokoldalú előnyeinek bemutatása volt a cél. Megállapították, hogy a kibocsátás-csökkentés felgyorsítása érdekében a hőszivattyús rendszerek még nagyobb arányú elterjesztése lehet a megoldás. Következő cikkünk a légszennyezés csökkentésével foglalkozik. A légkörbe kerülő üvegházhatású gázok közül a szén-dioxid a legnagyobb mennyiségű. A szerző bemutatja egyes nagy országok és hazánk szén-dioxid kibocsátását és a kibocsátó ágazatokat.

Befejező cikkünk most is az Épületgépészeti Múzeum kincseiből mutat be fotókat, most szép kéményeket. A szerző vitatkozik azzal, hogy a kémény feltétlenül elcsúfítja az épület kinézetét, megjelenését. Végezetül megemlíti a Múzeum által kitalált „Védetté nyilvánító plakettet”, amellyel megerősítik a tárgyak, berendezések szakmai egyediségét, fontosságát. Meghívja az érdeklődőket a múzeum meglátogatására és kéri a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlását a múzeumi munka segítésére.