Lapszámok

Májusi számunk kiemelt témája a megújulók, ezen belül is elsősorban a napenergia felhasználása. Első cikkünk szerzője a májusi Napenergia-hasznosítási konferencia egyik előadása alapján a napelemes és a napkollektoros hőtermelést hasonlítja össze. Értékeli a kétféle hőtermelés energetikai és pénzügyi-gazdasági jellemzőit és megállapítja, hogy a napkollektoros hőtermelés hátrányban van, mert olcsóbb földgázt vált ki. Javaslatot tesz egy hőenergia alapú támogatási rendszer megteremtésére.

Következő szerzőnk a napelemek hibáival, hosszú távú megfelelőségével és vizsgálati módszerével foglalkozik. Megállapítja, hogy a megfelelő vizsgálaton átesett napelemek drágábbak ugyan, de hosszú távon a befektetés kifizetődik, mert ezek a napelemek még a 25. életévük végén is közel a névleges teljesítményen dolgoznak.

Egy másik érdekes témát vizsgálnak szerzőink, amikor a hibrid napelemes rendszerek felépítését és működését mutatják be. Itt a megújuló energiaforrások vagy a fogyasztókat látják el, vagy a hálózatba táplálnak vissza, illetve akkumulátorokat töltenek. Ugyancsak érdekes téma a napkollektoros rendszerekben alkalmazható csővezetékek és rendszerelemek kérdése. Szerzőnk áttekinti azokat a speciális kérdéseket, amelyeket egy szolár rendszer kialakításakor figyelembe kell venni: a hőtágulás felvételét és a hőszigetelés megoldását.

Angol nyelvű cikkünk szerzői, a Pozsonyi Egyetem tanárai egy fapellettel üzemelő mikrogenerátoros egység vizsgálatának az eredményeit mutatják be, és azt elemzik, hogy egy ilyen kisméretű berendezésnek van-e létjogosultsága egy családi ház hő- és áramellátása céljára? Emellett bemutatunk egy megvalósult nagy rendszert, ahol a korszerűsítés egyik összetevője egy napkollektoros rendszer megvalósítása volt.

Ugyancsak az épületek energetikai korszerűsítésével függ össze az ablakok hőátbocsátási tulajdonságainak javítása. Szerzőink azt vizsgálták, hogy milyen hatás érhető el egy belső harmadik üvegréteggel? Mérésekkel igazolták, hogy 22%-os megtakarítás érhető el, tehát, ha más, nagyobb energiamegtakarítással járó megoldás nem jöhet szóba, ez a beavatkozás még mindig eredményesebb, mintha semmit sem tennénk.

Újabb fiatal szerző mutatkozik be munkájával a Körös Campus Alapítvány támogatottjai közül. Ezúttal a fázisváltó anyagokkal elérhető energia-megtakarításról olvashatnak. A szerző bemutatja a kidolgozott számítási modellt és a segítségével kapott eredményeket. Megállapítja, hogy a fázisváltó anyag alkalmazásával téli és nyári viszonyok között egyaránt takarítható meg energia.

Folytatjuk az épületgépészeti oktatatást vizsgáló sorozatot. Szerzőink ezúttal a németországi oktatást mutatják be. Emellett több fontos szakmai rendezvényről és eseményről is beszámolunk ebben a számunkban.