Lapszámok
2015 10. szám
- Dr. Szilágyi Zsombor:
A földgáz helye a világban - Galyas Anna Bella:
Egységes európai gázminőségi szabvány: lehetőség vagy akadály a biogáz termelők előtt? - Dr. Szunyog István - Horánszky Beáta:
Helyzetkép a magyarországi gázipari mérnökképzésről - Kovács István:
Konyhai páraelszívók légpótlása lakásokban - Ing. Vaškaninová, Miroslava - Doc. Ing. Peráčková, Jana PhD:
Accident and Safe Operation of Gas Facilities - Kocsis Csaba:
A társasház is megérdemel egy jó kéményt! - Magyar Kéménygyártó Kft.:
A Magyar Kéménygyártó Kft. legújabb fejlesztései - Daikin Hungary Kft.:
Daikin Altherma hibrid hőszivattyú: költséghatékony és energiatakarékos megoldás gázkazánok kiváltására - Dr. Zöld András:
A „közel nulla energiás épületek” és a TNM 7/2006 rendelet módosítása - TOSHIBA AIR-COND:
Itt az ideje, hogy újradefiniáljuk a kényelmet! - Kántor Zoltán:
Az épületautomatika ma már nem luxus … sőt - EWIGE Consulting Bt.:
Automatizált szellőztetéssel az egészséges lakótérklímáért – Bemutatkozik az inVENTer utólag is beszerelhető decentralizált szellőztető rendszere - Knauf Insulation Kft.:
Tornaterem akusztikai célú felújítása - HAJDU Zrt.:
Nemzetközi sikerek után hazai elismerés a HAJDU Zrt. részére - Sóki Rudolf:
A túlméretezett berendezések, fogyasztók, csővezetékek és szerelvények hatása a fűtési rendszerek viselkedésére - Dr. Magyar Zoltán PhD - Baráth Géza:
Az épületgépészet felsőfokú oktatása a Távol-Keleten - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Prof. emeritus Dr. Barótfi István
Hozzászólások
Az épületautomatika ma már nem luxus … sőt
Még nem érkezett hozzászólás!
Kántor Zoltán
Az épületautomatika ma már nem luxus … sőt
Kántor Zoltán
Siemens Magyarország
Napjainkban mindenhonnan az energia-megtakarítás szlogenje „csöpög”… Nézzük meg, hogy miért és mi vezetett idáig, valamint mi a megoldás.
Már tudjuk, világunk jelenlegi energiafelhasználási és környezetszennyezési szintje már középtávon is tarthatatlan.
Ezért az EU 2020-ra cselekvési tervet határozott meg:
• 20%-kal csökkenteni akarja az energia felhasználást
(az 1990. évi felhasználáshoz, mint bázishoz
viszonyítva),
• 20%-kal csökkenteni akarja az üvegházhatásért felelős
gázok kibocsátását (az 1990-es kibocsátáshoz, mint
bázishoz viszonyítva),
• 20% megújuló energiát akar használni.
Ha megvizsgáljuk az energia felhasználást, akkor látjuk, hogy az épületek használják az összes energia 41%-át.
Mint a fentiekből látható, az épületek energiahatékony-
sága igen fontos tényező.
A „helyes felhasználói magatartás” kialakításában jutnak szerephez a szabványok, mint a követendő (kötelezően elvárt) szabályok. A szabványok közül az MSZ EN 15232:2012 szabvány az, ami kifejezetten az épületek energiahatékonyságával, illetve az automatika hatásával foglalkozik. (Sajnos a hazai rendeletek [TNM] az automatika hatását nem veszik igazán figyelembe, pedig a hazai épületállomány jelenleg bőven tartalmaz fejlesztési lehetőségeket…).
Az MSZ EN 15232 négy kategóriára osztja az épületeket, meghatározva az energia-felhasználási szinteket (lásd az 1. táblázatot).
1. táblázat
További részletek lapunk 2015/10-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).