Lapszámok

A gázipari felsőfokú mérnökképzés közel 50 éve, 1967-ben indult el Magyarországon. A képzés jelenleg is egyedülálló, mivel kizárólag a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara kínálja oktatási palettáján. A cikkben a szerzők a képzés rövid történeti áttekintése után bemutatják a jelenlegi képzési szerkezetet, és a képzés helyszínéül szolgáló Gázmérnöki Intézeti Tanszék tevékenységét.

A kezdetek

A legjelentősebb hazai földgázmezők feltárását, illetve termelésbe állítását követően a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen azonnal megfogalmazódott az igény egy gázmérnöki képzés indítására, az akkori olajmérnöki képzésből kiválva. A képzés tanterv javaslatát dr. Szilas A. Pál professzor úr dolgozta ki, ami az évek során folyamatosan követte a változó műszaki, gazdasági, jogi és felsőoktatási környezetet. A képzés jelentőségét tovább emelte, hogy a Fővárosi Gázművek akkori műszaki igazgatója, dr. Vida Miklós is teljes szakmai tekintélyével a miskolci képzés mellé állt.

A megvalósuló képzésbe bekapcsolódott az egyetem Tüzeléstani Tanszéke is. Az oktatás abban is kivételesnek mutatkozott, hogy nagy számban vettek részt benne ipari szakemberek meghívott előadóként, átadva a hallgatóknak az éppen aktuális gyakorlati tapasztalatokat. A tantervek évtizedeken keresztüli folyamatos megújulása mellett ez a vezérelv megmaradt, jelenleg is törekedünk az ipari gyakorlat szakemberek segítségével való megjelenítésére a képzésünkben. 

1967 két dolog miatt emlékezetes, egy részről megalakult az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, más részről megindulhatott a gázipari képzés 8 hallgatóval az olajmérnöki képzésből elágazóan. A tantárgyak a következők voltak: gázgyártás, földgáz- és gazolin termelés, csőtávvezetékek, tüzeléstan, gázellátó rendszerek.

Az első hazai gáztörvény 1969-es elfogadása, valamint a kormány „Központi Földgázfelhasználási Program”-ja megteremtette azokat a pénzeszközöket, amelyek megalapozták a hazai gázipart, és elindították a fejlődés útján. Többek között ezek az intézkedések is megfogalmazták a szakmában a másoddiplomát adó Gázipari Szakmérnöki képzések iránti igényt, mely hatására 1971-ben elindulhatott a tanszéken a posztgraduális oktatás is.

Az 1980-as években az ipari igényeknek megfelelően átstrukturálásra került az olaj- és gázipari mérnökök ismeretanyaga, és megszületett az ún. „modul tanterv”. Az új tanterv szerint a képzés az első három szemeszterben minden bányamérnök hallgató számára azonos volt, a negyedikben került sor a szakosodásra (fluidumbányászati szak), majd a szakon belüli szétválás a kilencedik és tizedik szemeszterben. A három választható modul a Kutatás és mélyfúrás modul, a Művelés és termeléstechnológia modul és a Gázipari modul volt. A tanterv folyamatosan fejlődött, végleges változatát 1992-re érte el. Ekkor már két szakirány, az Olajmérnöki és a Gázmérnöki közül lehetett választani. A hazai és nemzetközi igényeknek megfelelően tovább kellett bővíteni a képzést, így megjelentek benne a geotermikus energiatermelés és a környezetvédelem egyes szakterületei, valamint a gazdasági, pénzügyi, jogi és menedzsment ismeretek is.

A gázmérnök-képzés tanszéke 1993-ig az Olajtermelési Tanszék volt, amikor is megalakult belőle a Kőolaj és Földgáz Intézet az Olajmérnöki és a Gázmérnöki Tanszékekkel. Ez a struktúra ma is működik. 2000-től az Intézetet befogadó kar neve Bányamérnöki Karról Műszaki Földtudományi Karra változott. A képzés és az ipari kapcsolatok szempontjából is fontos esemény, hogy 2014-ben a Kőolaj és Földgáz Intézetben alakulhatott meg a MOL Intézeti Tanszék, mely kiváló példája az ipar és az oktatás együttműködésének. A tanszék kiemelt célja az angol nyelvű, nemzetközi szintű olajmérnök képzés iparági igényeknek megfelelő továbbfejlesztése.

A Gázmérnöki Intézeti Tanszék jelenlegi oktatói: Prof. Dr. Bobok Elemér, Prof. emeritus; Prof. Dr. Tihanyi László, Prof. emeritus; dr. Csete Jenő, ny. egyetemi docens; dr. Tóth Anikó Nóra, egyetemi docens; Horánszky Beáta, egyetemi tanársegéd; dr. Szunyog István, intézeti tanszékvezető egyetemi docens; Galyas Anna Bella, PhD hallgató. Rendszeres meghívott előadóink: dr. Zsuga János, c. egyetemi tanár; dr. Zsíros László, c. egyetemi docens; dr. Szilágyi Zsombor, c. egyetemi docens.

Nappali tagozatos gázipari tantervek

A hagyományos, öt féléves nappali rendszerű gázmérnöki képzésben a 4130 tanórából álló tanterv 54%-ában műszaki és természettudományi alapozó tantárgyak szerepeltek. Az utolsó 4 szemeszterben a szaktárgyak aránya 75% volt, amelyek két nagy területet fedtek le:
• földgáztárolás, földgázszállítás, gázelőkészítés,
• földgázelosztás, földgázfelhasználás, megújuló energiák
  (kiemelten a geotermikus energia).

A bolognai-folyamat eredményeképpen 2006-ban a Műszaki Földtudományi Karon is kétszintűvé vált az oktatás. Ebben a rendszerben már nem válik el gyökeresen egymástól az olaj- és a gázmérnök képzés. A BSc képzésben a Műszaki földtudományi alapszak egyik specializációjaként jelenik meg az Olaj- és gázmérnök képzés. Az MSc szintű oktatásban az Olaj- és gázmérnöki mesterképzési szak egy-egy specializációja a két szakmai terület (olajmérnöki, valamint gázmérnöki). 

Kizárólag angol nyelvű oktatásban valósul meg az olajmérnöki mesterképzési szak (MSc in Petroleum Engineering) az Olajmérnöki Intézeti Tanszék vezetésével.

A BSc szintű képzés Olaj- és gázmérnöki specializációján az ötödik félévtől érhetők el a szaktanszékek tárgyai a hallgatók számára. Gázmérnöki területen az alábbi szaktárgyak szerepelnek a mintatantervben: energiagazdálkodás, áramlástan, alkalmazott áramlástan, a gázszállítás alapjai, a gázelosztás alapjai, a gázfelhasználás alapjai, gáztárolás, gázelőkészítés, gázipari jog, energiakereskedelem, EU-ismeretek, megújuló energiák, speciális számítástechnika.

A jelenleg érvényes Olaj- és gázmérnöki mesterképzési szak mintatantervében az alábbi szaktárgyak szerepelnek a tanszék oktatásában: 
• szakmai törzsanyag: hidromechanika, szénhidrogén-
  szállítás, szénhidrogén-elosztás, szénhidrogén-
  felhasználás, geotermia,
• differenciált szakmai ismeretek: földgázszállítás,
  földgázelosztás, földgázfelhasználás, földgáz-
  kereskedelem, gázipari számítási gyakorlatok,
  gázipari létesítmény-tervezés, gázipari mérnöki
  gyakorlatok,
• továbbá a választható tantárgyblokkokban:
  gázelőkészítés, geotermikus energiatermelés. 

További részletek lapunk 2015/10-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).