Lapszámok

Kivonat

A mennyezetfűtéssel üzemelő irodák egyre nagyobb teret hódítanak a szigorodó energetikai követelményeknek köszönhető hőszükséglet-csökkenés miatt. Ilyen épületek esetén előállhat a meleg mennyezet és a huzat diszkomfort tényezők együttes hatása. Ezt az együttes hatást vizsgáltuk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudmányi Egyetem ÉPGET Tanszék Macskásy komfort és klímatechnikai laboratóriumában.

A műszeres és élőalanyos mérésekre 2015 márciusa és 2017 augusztusa között került sor. A műszeres mérésekkel laboratóriumi körülmények között mértük a hőkomfortot befolyásoló paraméterek eloszlását, 20 fős élőalanyos mérésekkel pedig hőkomfort szavazatokat kaptunk a különböző aszimmetria és huzathatás párok előfordulása esetén.

Jelen dolgozat legfontosabb eredménye a meleg mennyezet és huzat együttes hatását leíró összefüggés és az ehhez tartozó diagram. Másrészt fontos eredménye a férfi és női szavazatok közötti különbség, illetve a nemek szerinti szavazatokat leíró összefüggések.

1. Bevezetés

Az irodaépületek a hazai épületállomány jelentős részét képezik, és számuk folyamatosan növekszik. Az ideális hőkomfort ezen épületek esetén rendkívül fontos, mert az itt dolgozók több órát töltenek az irodákban fokozott szellemi igénybevétel mellett.

Az egyre szigorodó épületenergetikai előírásoknak és rendeleteknek köszönhetően az épületek hőszükséglete egyre kisebb. Ezért a mennyezetfűtés akár kiegészítő épületgépészeti rendszer beépítése nélkül is semlegesíteni tudja az adódó hőszükségletet.

A mennyezetfűtés nagy előnye a kisebb akusztikai terhelés. Alkalmazhatóságának korlátját a lokális diszkomfort hatás előidézése jelenti, amelynek következtében a mennyezet felületi hőmérséklete korlátlanul nem emelhető. Másrészt a meleg mennyezet okozta diszkomfort tényező és a huzathatás a gyakorlatban együtt jelentkezik. E diszkomfort tényezők hatása külön-külön ismert, viszont együttes hatásuk ismeretlen (Bánhidi és Kajtár, 2000; Barna, 2012). Az 1. és 2. ábra (utóbbit lásd a következő oldalon) a huzat és a sugárzási aszimmetria hatását mutatja (Fanger, 1970).

Jelen cikk bemutatja a fent említett két lokális diszkomfort tényező együttes hatásának kutatási metodológiáját és a kiváltott elégedetlenség várható értékét leíró összefüggéseket. A cikk kutatási eredményünk rövid kivonata.

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/6-os számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).