Májusi számunk két érdekes cikkel kezdődik. Az első szerzője egy alacsony energiafelhasználású családi ház vizsgálatának eredményeit mutatja be. A vizsgálatot két számítógépes program felhasználásával végezte el: a gyakorlatban elterjedten alkalmazott WinWatt program és a passzívház minősítő program, a PHPP segítségével a cikkben bemutatja és összehasonlítja az eredményeket. Olvashatunk a vizsgált épület különböző épületgépészeti rendszereinek méretezéséről és értékeléséről, kiemelten a kondenzációs kazánnal és a különböző hőszivattyús rendszerekkel megoldott hőellátás összehasonlításáról.
Második cikkünk szerzői azt mutatják be, hogy a szolárfal rendszer miként alkalmazható fűtőművekben szükséges égési levegő előmelegítésére és így az energiafelhasználás csökkentésére. A szerzők két távhő rendszer esetében vizsgálják meg a szolárfal alkalmazásának lehetőségét és energetikai előnyeit. Bemutatják a Solar Duct elemekből kialakított szolárfal mezőkkel elérhető éves költség és CO2-megtakarításokat. A tervezett napenergia-hasznosító berendezések esetében viszonylag alacsony, 5 illetve 8,75 éves megtérülési időket állapítottak meg.
Május 10-én került sor Debrecenben a Szakmai Nap megrendezésére, ahol sok érdekes előadást hallgathattak meg a résztvevők és a kiállításon találkozhattak egy sor fejlesztési eredménnyel.
A debreceni szakmai rendezvény apropóján adjuk közre az Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék oktatói-kutatói cikkének második részét. Az első részben megismerkedhettünk a padló- és mennyezetfűtés-hűtés esetében a csőfektetési mélység hatásának megállapítására szolgáló matematikai modellel, és az ennek alapján kapott számítási eredményekkel. A második részben a szerzők a kapott eredmények értékelésével és a levonható következtetésekkel foglalkoznak. Megállapítják, hogy a fektetési mélység és a vízhőmérséklet szoros kapcsolatban van egymással, ezért a cső fektetési mélységének előírása fontos feladat a tervezés során.
Az Országos Kéménykonferencián hallottunk egy érdekes előadást a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezető helyettesétől az építőiparban előforduló viták rendezéséről. Kérésünkre tapasztalataikat most cikk formájában is közreadja. Hangsúlyozza a szerződések szükségességét, tartalmi követelményeit, különös tekintettel a kivitelezési szerződésekre. Kitér olyan fontos kérdésekre, mint a pótmunka-többletmunka, a minőség vagy az átadás-átvételi eljárás.
Még áprilisban rendezték meg Visegrádon a 26. DUNAGÁZ Konferenciát és Kiállítást, amelyről beszámolót adunk közre. A konferencián sok érdekes előadás mellett hallhattunk arról, hogy a DUNAGÁZ Zrt. sok oktatást szervez a gázos szakterület szakemberei számára, de az épületgépész technikusok képzésében is jelen van. Cikkünkben a társaság oktatási igazgatója összefoglalja a DUNAGÁZ Zrt. oktatási stratégiáját. Kifejti, hogy céljuk a minőségi felnőttképzés, amely támogatja a munkaadókat a szakemberhiány leküzdésében.
A gázos témakörhöz kapcsolódik további két cikkünk: szerzőnk bemutatja az energiahordozók rendelkezésre állásának és felhasználásának jövőképét, a következő cikkben pedig, amelynek folytatását júniusi számunkban olvashatják majd, a gázkészülékek európai csoportosítását tartalmazó, a CEN/TR 1749 számú európai szakmai anyagot felváltó EN 1749 jelzetű szabvánnyal ismerkedhetnek meg.
Megismertetjük olvasóinkat a CONSTRUMA kiállításon nagydíjat kapott két épületgépészeti termék jellemzőivel és ezúttal is teret adunk a Magyar Mérnöki Kamara híreinek. Felhívjuk a figyelmet a szeptember 28-án sorra kerülő Épületgépész Tervezői Konferenciára és tájékoztatást adunk az Épületgépészeti Tagozatnak a debreceni szaknapok keretében tartott elnökségi üléséről.
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből ezúttal a koniméterről olvashatnak.