Lapszámok
2018 5. szám
- Dr. Kassai Miklós Ph.D.:
Alacsony energiafelhasználású családi ház energetikai vizsgálata - Bokor Balázs - Vörös Krisztián - Dr. habil Kajtár László PhD:
Fűtőművek energetikai korszerűsítése szolárfal rendszerrel - Bodó Béla - L. Szabó Gábor:
A csőfektetési mélység hatása a padló- és mennyezetfűtés-hűtésre. 2. rész - Csermely Gábor:
Építőipari viták rendezése a TSZSZ gyakorlatában - Dr. Szilágyi Zsombor:
26. DUNAGÁZ Konferencia és Kiállítás - Székely Zsolt:
A DUNAGÁZ ZRt. képzési stratégiája a gázipar szakemberhiányának kezelésére - Dr. Szilágyi Zsombor:
Átalakul az energiahordozók jövője - Sircz János:
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – A koniméter - Fazakas Miklós:
A CEN/TR 1749 helyébe lépő EN 1749 szabvány készítésének tapasztalatai 1. rész - Kovács István:
Belső terek komfortja – Hővisszanyerős szellőztetők vezérlése - Dr. Barna Lajos PhD:
CONSTRUMA Díjasaink
Hozzászólások
Fűtőművek energetikai korszerűsítése szolárfal rendszerrel
Még nem érkezett hozzászólás!
Bokor Balázs - Vörös Krisztián - Dr. habil Kajtár László PhD
Fűtőművek energetikai korszerűsítése szolárfal rendszerrel
Bokor Balázs
doktorjelöltBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
Vörös Krisztián
BSc hallgatóBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
Dr. habil Kajtár László PhD
egyetemi docensBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
Bevezetés
Az Európai Unió a 2011-es Energiahatékonysági Tervében megfogalmazta a 20-20-20-as céljait, amelyek értelmében 2020-ra az 1990-es szinthez képest az üvegházhatású gázok kibocsátását 20%-kal csökkenti, a megújuló energiaforrások részarányát 20%-kal növeli és az energiahatékonyságot 20%-kal növeli. Mivel az épületállomány energiafelhasználása az EU energiafogyasztásának 40%-át teszi ki, ezért minden, az épületszektorban gazdaságosan megvalósítható, energiahatékony rendszerüzemet biztosító, illetve a megújuló energiaellátást elősegítő rendszerjavaslat megvalósítása megfontolandó. A cikkben bemutatott szolárfal rendszer napenergia segítségével a friss, külső levegőt felmelegíti, amely fűtésre, szellőztetési, szárítási folyamatokra vagy akár kazánok égési levegőjének előmelegítésére is alkalmas.
1. A szolárfal felépítése és működése
A szolárfalat John Hollick kanadai mérnök találta fel az 1980-as évek végén, ami azóta az észak-amerikai kontinensen kifejezetten elterjedt napenergia hasznosító rendszerré vált és az elmúlt években számos európai országban is megjelent. Az egyszerű felépítéséből adódó csekély bekerülési költsége és gyakorlatilag karbantartásmentes üzemeltetése miatt alacsony, 2-10 éves megtérülési idő érhető el vele. [2]
Szolárfal rendszer kiépítése során egy általában acél vagy alumínium trapézlemezből készülő, sötét színű, perforált, a napsugárzás hullámhossztartományában abszorberként viselkedő kollektorfelületet hoznak létre az épület eredeti homlokzatától 15-20 cm távolságban, ahogy az 1. ábrán látható. Az így létrejövő légrés minden oldalról zárva van, így ide levegő csak a perforációkon keresztül juthat be. Egy már meglévő vagy újonnan kiépített légtechnikai rendszer ventilátorai a fal és az abszorberlemez közötti légrésből szívják a friss levegőt, ami az abszorber perforációin keresztüláramolva felmelegszik.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/5-ös számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).