Építőipari viták rendezése a TSZSZ gyakorlatában
Még nem érkezett hozzászólás!
Csermely Gábor
Építőipari viták rendezése a TSZSZ gyakorlatában
Már lassan öt éve működik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ), amelyet 2013 nyarán az építőiparban tapasztalható, több százmilliárd forintot kitevő kintlévőségek és lánctartozások visszaszorítása érdekében jogszabályi háttérrel hoztak létre. A szervezet létrehozásának elsődleges célja az volt, hogy azokban az esetekben, amikor a teljesítés megtörténte az ügy dokumentumai és egy helyszíni szemle alapján megállapítható, elkerülhető legyen a többéves pereskedés.
A szerző „Az építőipari folyamat problémakörei a szerződéskötéstől az átadás-átvételig a TSZSZ eljárások tapasztalatai alapján” címmel előadást tartott a jubileumi, X. Országos Kéménykonferencián. Kérésünkre cikkében összefoglalta a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv munkája során szerzett tapasztalatokat. Dr. Barna Lajos
A TSZSZ működése
A TSZSZ eljárását magyarországi építészeti-műszaki tervezési illetve kivitelezési szerződések teljesítéséből eredő elszámolási viták rendezésére lehet igénybe venni. A folyamat bármely szereplője, tehát a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó is kérheti az eljárás lefolytatását szerződő partnerével szemben, ha a teljesítésigazolás kiadása nem történt meg, a teljesítésigazolás kiadása vitás, vagy kiadták a teljesítésigazolást, de a kifizetés nem történt meg. Az eljárási díj a vitatott bruttó összeg 1%-a, minimum 60 000, maximum 450 000 Ft, amelyet a kérelem beadásával egyidejűleg átutalással kell megfizetni.
A vitatott teljesítés vonatkozásában egy háromtagú, igazságügyi szakértőkből álló szakértői tanács készít szakvéleményt. Az eljárás minden lépése jogszabályi rendelkezéseken alapul. A szakértői tanács feladata elsősorban annak megállapítása, hogy a kérdéses teljesítés a szerződésnek megfelelő módon valósult-e meg, és ezért milyen összegű díjazás illeti meg a vállalkozót. A TSZSZ egyre szélesebb körű ismertségét jelzi, hogy az utóbbi időben egyre több magánmegrendelő általi megkeresés érkezik, amely eseteket általában az jellemzi, hogy az építtető túlfizetésben van a vállalkozó felé, aki teljesítését nem határidőre és/vagy nem megfelelő minőségben végezte el.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/5-ös számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).