Lapszámok
2018 5. szám
- Dr. Kassai Miklós Ph.D.:
Alacsony energiafelhasználású családi ház energetikai vizsgálata - Bokor Balázs - Vörös Krisztián - Dr. habil Kajtár László PhD:
Fűtőművek energetikai korszerűsítése szolárfal rendszerrel - Bodó Béla - L. Szabó Gábor:
A csőfektetési mélység hatása a padló- és mennyezetfűtés-hűtésre. 2. rész - Csermely Gábor:
Építőipari viták rendezése a TSZSZ gyakorlatában - Dr. Szilágyi Zsombor:
26. DUNAGÁZ Konferencia és Kiállítás - Székely Zsolt:
A DUNAGÁZ ZRt. képzési stratégiája a gázipar szakemberhiányának kezelésére - Dr. Szilágyi Zsombor:
Átalakul az energiahordozók jövője - Sircz János:
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – A koniméter - Fazakas Miklós:
A CEN/TR 1749 helyébe lépő EN 1749 szabvány készítésének tapasztalatai 1. rész - Kovács István:
Belső terek komfortja – Hővisszanyerős szellőztetők vezérlése - Dr. Barna Lajos PhD:
CONSTRUMA Díjasaink
Hozzászólások
A DUNAGÁZ ZRt. képzési stratégiája a gázipar szakemberhiányának kezelésére
Még nem érkezett hozzászólás!
Székely Zsolt
A DUNAGÁZ ZRt. képzési stratégiája a gázipar szakemberhiányának kezelésére
Székely Zsolt
oktatási igazgatóDUNAGÁZ Zrt.
Hazánkban az elmúlt néhány évben iparágtól függetlenül felszínre került egy egyre erősödő probléma, amely elsősorban a munkaadókat sújtja. Ez nem más, mint a munkaerőhiány, ami mára akkora gondot jelent, hogy a magyar gazdaság további bővülését, erősödését veszélyezteti.
Hatékony megoldásokra van szükség, de a feladat nem könnyű, hiszen rekord közeli a foglalkoztatottság, és nem túl kedvezőek a demográfiai folyamatok.
Az egyik kézenfekvő megoldás a szakképzés rendszerében rejlő lehetőségek korábbinál sokkal hatékonyabb kiaknázása.
A magyarországi struktúra alapvetően két pilléren nyugszik. Az első az iskolarendszerű, a második az iskolarendszeren kívüli szakmai képzés. A gazdaságot lehető legjobban támogató működés csak akkor valósulhat meg, ha e két alrendszer hatékonyan egészíti ki egymást.
Az iskolarendszeren kívüli képzés, vagy más néven felnőttképzés legfontosabb feladata a korábbi években az iskolarendszerű szakképzésből kikerülők tudásának további mélyítése, a technológiai és egyéb ismereteik naprakészségének folyamatos biztosítása volt.
Mára ez a feladatkör jelentősen bővült, mivel nem csupán a már szakképesített munkaerő-állományt szükséges továbbképezni, hanem a munkaerőpiacon jelenlévő képzetlen vagy elavult ismeretekkel rendelkező potenciális munkavállalókat kell felkészíteni a gazdasági folyamatokba történő bekapcsolódásra.
Nem beszélve azokról, akik egyszerűen pályát szeretnének módosítani. Számukra szintén a felnőttképzés kínálja a mindennapi élethelyzetekhez legjobban igazodó átképzési alternatívát.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/5-ös számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).