Lapszámok
2018 5. szám
- Dr. Kassai Miklós Ph.D.:
Alacsony energiafelhasználású családi ház energetikai vizsgálata - Bokor Balázs - Vörös Krisztián - Dr. habil Kajtár László PhD:
Fűtőművek energetikai korszerűsítése szolárfal rendszerrel - Bodó Béla - L. Szabó Gábor:
A csőfektetési mélység hatása a padló- és mennyezetfűtés-hűtésre. 2. rész - Csermely Gábor:
Építőipari viták rendezése a TSZSZ gyakorlatában - Dr. Szilágyi Zsombor:
26. DUNAGÁZ Konferencia és Kiállítás - Székely Zsolt:
A DUNAGÁZ ZRt. képzési stratégiája a gázipar szakemberhiányának kezelésére - Dr. Szilágyi Zsombor:
Átalakul az energiahordozók jövője - Sircz János:
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – A koniméter - Fazakas Miklós:
A CEN/TR 1749 helyébe lépő EN 1749 szabvány készítésének tapasztalatai 1. rész - Kovács István:
Belső terek komfortja – Hővisszanyerős szellőztetők vezérlése - Dr. Barna Lajos PhD:
CONSTRUMA Díjasaink
Hozzászólások
Átalakul az energiahordozók jövője
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Szilágyi Zsombor
Átalakul az energiahordozók jövője
Dr. Szilágyi Zsombor
okl. gázmérnök, c. egyetemi docensA BP (British Petrol) új, 2018. májusi prognózisa 2040-ig mutatja be az egyes energiahordozók jövőjének alakulását, három változatban. Cikkünkben főképp az „alapváltozat”-ot értékeljük, mint a ma reálisnak tekinthető jövőt.
A gazdasági világválságból kilábalás, a kőolaj ársokk és az amerikaiak környezetvédelmi vállalásainak visszavonása után napjainkban a világ minden energiakutató intézete felülvizsgálta az eddigi hosszú távú prognózisát. A legtöbb intézet arra a következtetésre jutott, hogy minden hosszú távú adathoz sokkal több feltételezést kell rögzíteni, olyan ható tényezők várható alakulását is, amelyekre az energiahordozók kapcsán eddig nem is gondoltunk. Sok más tényező mellett nyilván figyelembe kell venni a gazdasági növekedés kilátásait, az energiahordozó kutatások újabb eredményeit, a piaci (érdekvédelmi) szervezetek (OPEC, EU, OECD) összefogottságát, és sajnos a katonai eseményeket is. Természetesnek tekinthetjük, hogy a hosszú távú prognózisokat akár évente lehet frissíteni.
Az egyes országok energia politikáját meghatározzák az ország saját energiahordozó készletei és kitermelési adottságai, az ország földrajzi fekvése, a gazdasági fejlettség (és az energiaigény), a népesség száma. Hatással van az ország energia stratégiájára az is, hogy melyik gazdasági szervezethez tartozik: például EU tag, vagy OPEC tag.
Azért választottuk a BP prognózisát [1] bemutatásra és értékelésre, mert ennek az intézetnek az előjelzései évtizedek óta nagy arányban beváltak. A BP prognózis alapváltozata (Evolving Transition, ET): ezt a változatot a mai gazdasági helyzet alapján állítják össze, szolid gazdasági növekedés, javuló hitelfeltételek és szerény állami támogatások, erősödő környezetvédelmi lépések, viszonylag gyorsan gyarapodó népesség feltételezésével. Feltételezik még azt, hogy újabb, országok közötti fegyveres konfliktus nem lesz. Óvatosan mondhatjuk reálisnak is ezt a változatot.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/5-ös számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).