Lapszámok
2018 5. szám
- Dr. Kassai Miklós Ph.D.:
Alacsony energiafelhasználású családi ház energetikai vizsgálata - Bokor Balázs - Vörös Krisztián - Dr. habil Kajtár László PhD:
Fűtőművek energetikai korszerűsítése szolárfal rendszerrel - Bodó Béla - L. Szabó Gábor:
A csőfektetési mélység hatása a padló- és mennyezetfűtés-hűtésre. 2. rész - Csermely Gábor:
Építőipari viták rendezése a TSZSZ gyakorlatában - Dr. Szilágyi Zsombor:
26. DUNAGÁZ Konferencia és Kiállítás - Székely Zsolt:
A DUNAGÁZ ZRt. képzési stratégiája a gázipar szakemberhiányának kezelésére - Dr. Szilágyi Zsombor:
Átalakul az energiahordozók jövője - Sircz János:
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – A koniméter - Fazakas Miklós:
A CEN/TR 1749 helyébe lépő EN 1749 szabvány készítésének tapasztalatai 1. rész - Kovács István:
Belső terek komfortja – Hővisszanyerős szellőztetők vezérlése - Dr. Barna Lajos PhD:
CONSTRUMA Díjasaink
Hozzászólások
A csőfektetési mélység hatása a padló- és mennyezetfűtés-hűtésre. 2. rész
Még nem érkezett hozzászólás!
Bodó Béla - L. Szabó Gábor
A csőfektetési mélység hatása a padló- és mennyezetfűtés-hűtésre. 2. rész
Bodó Béla
mesteroktató, okleveles létesítménymérnök,Debreceni Egyetem, Műszaki Kar, Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék
L. Szabó Gábor
egyetemi tanársegéd, okleveles létesítménymérnökDebreceni Egyetem, Műszaki Kar, Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék
Bevezetés
A cikk első részében (l. az előző számot) matematikai összefüggéssel írtuk fel a csőfektetési mélység hatását a mennyezet- és padlófűtés/hűtésre. Ennek alapja a Kollmar-módszer, amelyet úgy írtunk fel, hogy kidomborítsuk a tervező mérnökök számára fontosabb adatokat (csőosztás, csőhossz, a cső ellenállása, vízhőmérséklet). Ezután három padló és négy mennyezeti rétegrendre számítási szimulációt végeztünk. A fontosabb nyert eredményeket is bemutattuk, de azok kiértékelésével és a belőlük levonható következtetésekkel adósak maradtunk. Ezt pótoljuk a cikk második részében.
Az előző és jelen cikkben a fejezetek, a táblázatok és az összefüggések számozása az átláthatóság érdekében folytatólagos.
4. Kiértékelés
A cikk első részében bemutatott (1a) és (1b) összefüggéssel meghatározható veszteségeket összehasonlítottuk a rendszerrel bevitt (fűtés), illetve elvont (hűtés) teljesítményekkel. A felületfűtések értékeit a következő oldalon bemutatott 9. táblázat adja meg, míg a hűtésekét a 10. táblázat.
A 9. táblázatból látható, hogy a veszteségek, ha közbenső födémről van szó, fűtési állapotban 11,5 – 20% között, míg zárófödémek esetében (pince/padlásfödém) 1,8 – 5,5% között változnak. A hűtési veszteségek aránya ehhez hasonlóan alakul. Ezt mutatja a 10. táblázat.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/5-ös számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).