Lapszámok
2018 6. szám
- András-Tövissi Balázs - Dr. habil Kajtár László PhD:
Meleg mennyezet és huzat együttes hatása – élőalanyos kísérletek - Szakál Szilárd - Virág Zsolt - Orosz Tamás:
Puskás Ferenc Stadion, az új Nemzeti Stadion - Colt Hungária Kft.:
Épületgépészet, vagy építészet – vagy mindkettő egyszerre? - Gyurkovics Zoltán:
Készülünk a harmadik tervezői konferenciánkra! - Nyárády-Berzsenyi Győző:
A FläktGroup forradalmi klímagerendái - Vigh Gellért:
Újdonságok, innováció a Lindabtól - TOSHIBA AIR-COND:
Prémium hatékonyság, kényelem és teljesítmény a kisipari klímarendszerekben - Tóth Attila:
A Galletti ART-U új fejezetet nyit a fan-coilok történetében – Elegáns és innovatív hűtés-fűtés megoldás, egyedülállóan keskeny kivitelben - Sircz János:
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – Pszichrométer - Fazakas Miklós:
A CEN/TR 1749 helyébe lépő EN 1749 európai szabvány készítésének tapasztalatai. 2. rész - Szalai Gabriella:
Energiahatékonyság: Magyarország lemaradóban - Magyar Kéménygyártó Kft.:
Társasházak korszerű kéményrendszere: KREA K2 túlnyomásos gyűjtőkémény - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Kovács István
Hozzászólások
Energiahatékonyság: Magyarország lemaradóban
Még nem érkezett hozzászólás!
Szalai Gabriella
Energiahatékonyság: Magyarország lemaradóban
Szalai Gabriella
ügyvezető igazgatóMagyar Energiahatékonysági Intézet
Magyar Energiahatékonysági Intézet, 2018. június 21.
32,5 százalék, európai szinten közös energiamegtakarítási célban egyeztek meg Európa vezetői a 2020 utáni évtizedre. A megállapodás a nemzeti energiamegtakarítási kötelezettségek enyhe erősítését is magában foglalja.
Kimerítő és elnyúló tárgyalások után a héten megszületett a politikai megállapodás az EU Tanácsát képviselő bolgár elnökség és az Európai Parlament tárgyalópartnerei között az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálatáról. A társjogalkotók az Európai Bizottság által javasolt referencia forgatókönyvhöz képest 32,5 százalékban határozták meg a 2030-as célkitűzést, az eredetileg javasolt szintet megemelve.
A jogalkotók elhagyták a célérték „kötelező” jellegét. A megcélzott kötelezettségvállalás értéke tehát erősen függ majd az energiahatékonysági irányelvben meghatározott éves energiamegtakarítási kötelezettségtől és az Energiaunió új, Governance irányelvében megfogalmazásra kerülő ellenőrzési mechanizmusoktól is.
Az Energiahatékonysági Irányelv egyik legerősebb pontja a 1,5 százalékos energiamegtakarítási kötelezettség. 2014-2020 között minden tagállamnak évről évre a végfelhasználók felé értékesített energiamennyiség 1,5 százalékát kell megtakarítania. Egyes számítások szerint uniós szinten az összes energiamegtakarítás fele köszönhető ennek az intézkedésnek.
A most megszületett megállapodásban egyrészt rögzítették a megtakarítási kötelezettség 2020 utáni fenntartását, másrészt annyiban erősítettek is rajta, hogy korlátozták azokat – a most is élő – korrekciós lehetőségeket, amelyekkel csökkenteni lehet a kötelezettség alapját képező bázisértéket.1 Megegyeztek abban is, hogy a célértéket 2023-ban felülvizsgálják, fenntartva annak a lehetőségét, hogy tovább emeljék azt.
1 A megállapodás szerint minden országnak maximum annyiban lehet korrekciós tényezőket beszámítania, hogy legalább évi 0,8 százalék megtakarítást elérjenek.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/6-os számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).