Az Épület Információs Modellezés (BIM) áttekintése gyakorlati szemszögből
Még nem érkezett hozzászólás!
Szőke András
Az Épület Információs Modellezés (BIM) áttekintése gyakorlati szemszögből
A BIM elméletéről röviden
Ahogy szerte a világban, úgy hazánkban is egyre inkább ismert és elterjedt az épület információs modellezés, gyakrabban emlegetett nevén a BIM. Mi is ez valójában, s hogyan lehet segítségünkre az épületgépészetben? A BIM nem csupán egy eszköz az adott projekt kivitelezéséhez, sokkal inkább egy folyamat. Annak érdekében, hogy ezt jobban átláthassuk, a mozaikszó minden egyes betűjét érdemes külön-külön is elemezni.
B mint Épület (Building)
Fontos észben tartani, hogy esetünkben az „épület” itt nem egy konkrét épületet jelent. A BIM-et jóval többre is használhatjuk, mint egy ház, illetve az ahhoz tartozó gépészeti rendszerek egyszerű megtervezésére. Közelebb járunk a jobb megértéshez, ha a mozaikszó első betűjét inkább „építeni”-ként értelmezzük. Ilyesformán ez egy olyan komplex folyamatot hivatott jelölni, amiben többen is részt vesznek, hogy valamit közösen felépítsenek, legyen szó építészetről, gépészetről, villamosságról, tereprendezésről vagy akár nagy volumenű projektekről. A szakágak teljes együttműködését jelenti, ahol már a tervezési fázisban mindenki beleláthat a másik munkájába, ezáltal pedig az elképzelések párhuzamosan bontakozhatnak ki, valamint a munkát mindvégig bizonyos fokú kölcsönös függés és egymásra hatás jellemzi.
I mint Információ (Information)
Az információtartalom az, ami megkülönbözteti a BIM-et a klasszikus tervezéstől. Ettől válik az eszköz igazán „okossá”, a puszta vizuális reprezentáción túlmutatóvá. Minden projekt óriási mennyiségű információval rendelkezik, kezdve a költségektől, egészen a teljesítménymutatókig és a becsült élettartamig. Ennek, az egyébként nehezen kezelhető mennyiségű adatnak és információnak a rendszerezésére és nyomon követésére lehet segítségünkre a BIM.
M mint Modellezés (Modelling)
A BIM folyamat közben minden projektet kétszer építenek fel. Egyszer virtuálisan, annak érdekében, hogy biztosak lehessenek, minden elképzelés megfelelő lesz, és egyszer fizikálisan, hogy a terv a való életben is megvalósuljon. A virtuális térben a teljes munka áttekinthetővé válik, illetve ha a módszert már a tervezés fázisában is alkalmazzák, rengeteg hiba elkerülhető, amivel idő, pénz és keletkező hulladék is megtakarítható. A létrejövő modell az épület tulajdonosának egy eszközévé válik, amit jóval az építkezés után is hasznosítani tud karbantartási és más döntéseknél. Adott esetben a későbbi értékesítés során szintén pozitívum, amennyiben a létesítmény BIM módszerrel készült.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/1-2-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).