Lapszámok
2018 1-2. szám
- Szőke András:
Az Épület Információs Modellezés (BIM) áttekintése gyakorlati szemszögből - Eördöghné Dr. Miklós Mária:
Tervezhető ivóvízhigiénia - Ing. Gažíková, Soňa - Dr. Takács János PhD:
Geotermális energia használatának vizsgálata Kremnica termálfürdőjében (angol nyelvű) - Ing. Nemethova, Ema:
Modern irodaépület épületgépészetének energiahatékonysági szimulációja a hőmérsékleti stabilitás és energiaegyensúly figyelembevételével (angol nyelvű) - Dr. Barótfi István professzor emeritus:
Épületgépészeti laboratóriumi fejlesztés a SZIE-n - Blazsovszky László:
A gázipar és a kéményseprő-ipar határterületeinek főbb szabályozási ellentmondásai, hiányosságai - Ariston Thermo Hungária Kft.:
LYDOS – a hibrid vízmelegítő - Henszelmann Imre:
Ne tégy rossz fát a tűzre! - Dr. Chappon Miklós:
Kincsek az Épületgépészeti Múzeumból – Jégszekrény, avagy a háztartási hűtés kezdete - Parsch Ádám:
Új lehetőség a légkezelők energetikai hatékonyságának növelésére (ZerAx® innováció) - Schmidt Ferenc:
Épületek energiahatékonyságának növelése Belimo Energy Valve-vel - Dr. Barna Lajos PhD:
KE Kelit GmbH – új oktatási központ Budapesten
Hozzászólások
Épületek energiahatékonyságának növelése Belimo Energy Valve-vel
Még nem érkezett hozzászólás!
Schmidt Ferenc
Épületek energiahatékonyságának növelése Belimo Energy Valve-vel
Schmidt Ferenc
értékesítési vezetőBELIMO Magyarország
Sokak számára már ismert tény, hogy az épületeink rendkívül sok energiát használnak fel. Életünk túlnyomó részét bennük töltjük, így nem csoda, hogy ők adják a globális energiafogyasztás 40%-át, a vízhasználat 25%-át, továbbá az üvegházhatású gázok kibocsátásának közel egyharmadáért is felelősek.
Az épületeken belül az energiafelhasználás 33 – 39%-a fordítódik épületgépészeti célokra. Felmérések szerint a világ globális energiafelhasználásának 6%-a kifejezetten az épületek hűtését szolgálja.
Összességében azt mondhatjuk, hogy a fűtési és hűtési megoldások hatalmas energiákat emésztenek fel. De talán ennél is fontosabb tény, hogy az épületek túlnyomó része messze van az energiatakarékos működéstől. Mivel jelentős energiákról beszélünk, már kismértékű optimalizálás esetén is nagy megtakarításokat érhetünk el.
De mi okozza a legtöbb gondot? Hol vannak azok a pontok, ahol a legtöbb energia-megtakarítást lehet elérni, akár felújítás, akár új beruházás esetén?
A jelenség után kutatva kiderül, hogy az épületek több mint fele szenved az úgy nevezett „kis delta T szindrómában”. Elsősorban az üzemeltetők találkoznak a jelenséggel, de hatása a bérlőkön keresztül a beruházókra és a tervezőkre is kihat. A Google több milliós találata a „low delta T syndrome” kifejezésre arról árulkodik, hogy nem egy új keletű problémáról van szó.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/1-2-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).