Más kárán tanul az okos! – Szerelési hibák a gyakorlatból (2. rész)
Még nem érkezett hozzászólás!
Kaszab Gergely
Más kárán tanul az okos! – Szerelési hibák a gyakorlatból (2. rész)
A minőségi termékek gyártóinak, a beruházóknak, az épületgépész mérnököknek és az épületgépész kivitelezőknek is azonos az érdeke: a problémamentes, tartósan minőségi rendszerek létrehozása. A kivitelezés, a nyomáspróba, vagy az átadás során mégis komoly viták alakulhatnak ki, hogy a termék hibás, vagy a szerelés nem volt megfelelő.
Sokszor az információk átadása nem elég alapos, ezért a minőségi gyártók ezen változtatnak. Honlapjaikon, vagy QR-kód használatával rövid filmeket nézhet meg a kivitelező a helyes szerelésről, ingyenesen minőségi szerszámokat adnak bérbe számukra a munka idejére, az építkezés helyszínén technológiai és géphasználati oktatást tartanak és olyan magyar nyelvű nyomtatott anyagokat adnak számukra, amin a helyes és a hibás szerelési gyakorlatok és ezek következményei figyelhetők meg. Az itt leírt gyakorlati problémák és megoldásaik is ezt a célt szolgálják.
Ötrétegű rendszerek csőkötéseinek kivitelezési hibái, javaslatok
Az első és egyik legfontosabb feladat a minőségi ötrétegű csőkapcsolat létrehozásánál a csövek megfelelő előkészítése (1. kép). A csővágást éles és a cső méretének megfelelő csővágóval kell végezni (2. és 3. kép). A tökéletes, merőleges vágás a laboratóriumban biztosan sikerül, de félhomályban, egy létrán állva, egy nehezen hozzáférhető helyen nem olyan egyszerű.
A vágás során, akármilyen éles is a szerszám, a cső kör keresztmetszete szinte mindig ovális lesz. A ferde vágás, az ovális keresztmetszet és az éles csőperem együttesen a tömítettséget garantáló O-gyűrűk épségét veszélyeztetik, akármennyire is süllyesztették be ezeket a fittingbe.
Mindenképpen elengedhetetlen ezért az ötrétegű préskötéses rendszereknél a jó minőségű kalibráló alkalmazása, ami merőlegessé korrigálja a vágást, újra kör keresztmetszetet biztosít a csőnek és leveszi az éles csőperemet (4. és 5. kép).
Fontos, hogy a kalibrálóról és a csőről is eltávolítsák a hántolt anyagmaradékot, mert ennek kötésbe kerülése komoly tömítetlenséghez vezethet.
Van olyan ötrétegű csőrendszer, ahol a gyártó nem ír elő kalibrálást, mivel azonban a vágás során itt is éles peremű, ferdén vágott és ovális keresztmetszetű csövet tolunk be az idomba, így nagy minőségi kockázattal számolhatunk a művelet elhagyása miatt.
Ráadásul az idom belső ellenállásának csökkentése okán a korábbi 1,8 mm-es keresztmetszetű EPDM tömítőgyűrűjüket 1 mm átmérőjűre csökkentették többen, így a kalibrálás elhagyására való ösztönzés még veszélyesebb (6. kép).
A kalibrált csöveket a fittingbe addig tolják be, hogy az ellenőrző nyíláson megjelenjen a cső. A ferde csővágás esetén ez gyakran megvalósíthatatlan, hiszen a csővég egyik része már felütközött, a másik oldalon viszont még nem látni az ellenőrző nyíláson a cső megfelelő betolását.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/11-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).