Lapszámok

Napjainkban a nagyobb értékű és hosszú élettartamú berendezés beszerzése már beruházásnak tekinthető, ezért javasolt beruházási szemlélettel eldönteni, mire is essen a választás.

Nincs ez másként egy szennyvízátemelő telepítése esetén sem.

Beruházások esetén – több lehetséges változat közül – a legkedvezőbb életciklus-költségű tekinthető megfelelő választásnak a megrendelő egyéb feltételének figyelembe vételével. Nagyon leegyszerűsítve az életciklus-költség jelentése, mennyi pénzre van a megrendelőnek szüksége, hogy a beruházást megvalósítsa és az élettartalma alatt a költségeit fedezze. Ezért is veszélyes a hosszú futamidejű, folyamatosan költséggel járó beruházásokat tisztán a beszerzési költség alapján eldönteni, ugyanis egy alacsony beszerzési ár többnyire magas fenntartási költségekkel párosul.

Hogyan is tevődik össze az életciklusköltség egy szennyvízátemelő esetén? Alapvetően a következőkkel lehet számolni: bekerülési költség és fenntartási költségek, azaz üzemeltetési költség, karbantartási költség, hiba elhárítási költség, pótlási költség.  Mielőtt kitérnénk a költség összehasonlításra, nézzük meg mit is jelent a Wilo számára a modern szennyvízátemelő.

A Wilo EMUport szennyvízátemelő definíció szerint egy szárazaknás szivattyúkkal szerelt, szilárdanyag-leválasztó rendszerrel ellátott, korrózióálló átemelő egység.

A szárazaknás szivattyú a felhasználóbarát karbantartást hivatott segíteni, a szilárdanyag-leválasztó rendszer a dugulásmentes üzemelés és a korrózióálló (PE) anyagok felhasználása pedig a hosszú élettartamú, nem romló állagú átemelő biztosítéka. A fentiekből talán a dugulásmentességet biztosító szilárdanyag-leválasztó rendszer szorul többlet magyarázatra.

A Wilo EMUport átemelő szilárdanyag-leválasztó rendszere a szennyvízben lévő szivattyúdugulásokat okozó „csatornaidegen” anyagok szivattyúra ráfolyását akadályozza meg hozzáfolyási üzemben, majd a szivattyúzási üzemben továbbítja a nyomóvezetékben. Itt hangsúlyozni kell, hogy a berendezés nem okoz dugulást a következő nyomóvezetékben, mivel a csőméreteket úgy határozzák meg, hogy csak azok a szennyeződések kerülnek elszivattyúzásra, amely a nyomóvezetéken problémát már nem okozhatnak. Azokat a nagyméretű szennyeződéseket, amelyek veszélyt jelentenek a nyomóvezetékre, a berendezés visszatartja, a folyamatos, zökkenőmentes üzemelés mellett. Ezeket a nagyobb szennyeződéseket az üzemeltető személyzetnek kell eltávolítania a rendszerből.

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/11-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).