Lapszámok

A Kittenberger Kálmán nevét viselő Veszprémi Állatkertben az elmúlt években több jelentős nagyszabású fejlesztésre került sor, amelynek keretében növekedett az intézmény területe és számos új állatfaj érkezett. A fejlesztéssorozat részeként 2018-ban döntött úgy a tulajdonos, hogy zöldmezős beruházás keretében továbbfejleszti az állatkertet. Ezek motivációja kettős: a látogatói élmények javításán túl kiemelt cél volt, hogy a modern állattartási elveknek is eleget tegyenek. Az eredeti természetes élőhelyük klímájától és tereitől gyakran nagyon távol élő állatok számára azonban az optimális környezet – az évszakok változását követve a megfelelő klíma és állandó hőmérséklet – fenntartása bizony sok energiát emészt fel. Így az is igen fontos volt, hogy képesek legyenek az épületek energiafogyasztását a legnagyobb mértékben optimalizálni, csökkenteni.

A Veszprémi Állatkert Gulya-dombi területén került sor a fejlesztésre: több új épületet terveztek felhúzni úgy, hogy a zord, sziklás terepen a közművek közül csak a villamos áram, valamint víz- és csatornagerincek kiépítése volt gazdaságosan megoldható. 

A Modern Városok Program keretében zajló fejlesztéssorozat részeként többek között egy olyan operatív központot kívántak létrehozni, amely az állatkert gazdasági háttérintézményeként a legkorszerűbb egészségügyi ellátást képes az állatkert lakóinak nyújtani, beleértve az érkező állatok fogadására alkalmas karantént és állatorvosi klinikát, takarmánykonyhát. Az állatkerti dolgozók kényelmét is szolgáló, korszerű szociális blokkot is kialakítottak. Ehhez a komplexumhoz szervesen kapcsolódott a Dzseláda-ház, amely a különleges afrikai páviánkolónia lakhelye.

A Széchenyi 2020 pályázati program keretében elnyert „A Veszprémi Állatkert tematikus fejlesztése” program azonban további épületek megvalósítására is lehetőséget nyújtott: így az új vendégforgalmi épület és egy teljesen új oroszlánház és kifutó is megépülhetett. 

Már a kezdeteknél kiderült, hogy az összetett műszaki elvárásoknak és előírásoknak megfelelő új épületfunkciókat csak speciális HVAC technológia képes teljesíteni. Különösen úgy, hogy a fenntartó és a tervező is rendszerekben gondolkodott, miközben négy különböző funkciójú épület fűtését, hűtését, szellőztetését kellett biztosítani a lehető legnagyobb mértékben megújuló forrásból, fosszilis tüzelőanyag felhasználása nélkül.

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/11-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).