A fan-coil-os hűtési fogyasztói rendszer alakulása eltérő munkaközegeknél tervezési és exergetikai szempontból
Még nem érkezett hozzászólás!
L. Szabó Gábor - Deák Dávid Péter - Bodó Béla
A fan-coil-os hűtési fogyasztói rendszer alakulása eltérő munkaközegeknél tervezési és exergetikai szempontból
Kivonat
Napjainkban a hűtési rendszerek energiaaránya az épületek energiafelhasználásában egyre nagyobb. Emiatt fontos alaposan körüljárni annak kérdését, hogy egy adott hűtési hőelvonó berendezés a hőterhelés mekkora hányadát tudja elvonni, és ennek fedezéséhez milyen mennyiségű és minőségű közeget igényel. E cikkben vizsgálunk egy konvektív energialeadó-típust (fan-coil) használó hűtési fogyasztói rendszert, eltérő összetételű, mennyiségű és minőségű hűtőközeg esetén.
Kulcsszavak: érezhető hűtőteljesítmény, teljes hűtőteljesítmény, exergia
Bevezetés
Napjainkban a környezettudatosság teret nyer, így a politikai döntéshozók is törekszenek olyan jogszabályokat alkotni, amelyekkel csökkenteni lehet az energiafelhasználást. Az Európai Unió (és tagállamainak) alapvető célkitűzése az energiaigény és a fogyasztás csökkentése a fenntartható fejlődéshez. E célnak egy részterületeként az épületeknél igyekszik ezt megvalósítani passzív illetve aktív módon. [1]
Az épületek hőszigetelése az egyik legismertebb passzív megoldás, amellyel csökkentjük a felmerülő igényeket. A területtel számos cikk és munka foglalkozik, arra jutva, hogy a fűtési hőigény mindenképp csökken, viszont a különböző éghajlaton lévő épületeknél eltérő mértékben.
Az épületek kialakítása nemcsak télen, hanem nyári állapotban is fontos. Mivel általános az üvegezett felületek növekedése, emiatt a megfelelő komfort csak hűtéssel fedezhető. Erre legegyszerűbb módszer a természetes filtráció növelése. A teljes hőszigetelés, és a légcsereszám növelése akár 50%-os hűtési energiaigény csökkentést is eredményezhet. [2-5]
Az aktív megoldások a rendszerek energiahatékonyságát célozzák. Ennél fontos az exergia szemléletű megközelítés. Az exergia nem más, mint az energia más energiaformába átalakítható része (Randt, 1956 nyomán [7]); vizsgálata megmutatja, hogy az energia mekkora része használható ki aktívan. Készültek vizsgálatok mind az energiatermelő, mind az energia leadók szempontjából. [6-11]
A kapcsolódó irodalom inkább fűtési oldalról vizsgálódik, elhanyagolva a hűtést. Magyarországon a „hidegenergiát” akár háromszor drágább előállítani, mint a hőenergiát. Jelen cikkben egy 7/12 °C-os fan-coil referencia rendszernél vizsgáljuk, hogy milyen hatással van a kialakított rendszerre a hőmérséklet- és a közegváltoztatás.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/10-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).