Lapszámok
2018 10. szám
- Dr. Szalay Zsuzsa - Kiss Benedek:
Az épületekben felhasznált energiahordozók primerenergia-tényezője: mennyi az annyi? – 2. rész - L. Szabó Gábor - Deák Dávid Péter - Bodó Béla:
A fan-coil-os hűtési fogyasztói rendszer alakulása eltérő munkaközegeknél tervezési és exergetikai szempontból - Dr. Szilágyi Zsombor:
A megújuló energiahordozók árnyoldala - Gyurkovics Zoltán:
Az MMK Épületgépészeti Tagozat elnökének felhívása OMÉN-2018 programok szervezésére - Illés Zoltán - Gáti Tamás - Szilvágyi Zsombor - Parsch Ádám:
Energiatudatos komfort - Dr. Barna Lajos PhD:
Sikeres volt a III. Épületgépész Tervezői Konferencia - Kovács István:
Már a legkisebbeknél is EC - Székely Tamás:
Szelepmozgatás OKOSAN - Dr. Chappon Miklós:
Beszámoló a EUROSKILLS 2018 rendezvényről - Sircz János:
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – Glóbusz-hőmérő - Henszelmann Imre:
Regélő tárgyak a MACSOI Népi Kályhás-Kandallós találkozóján – Idén először: gyakorlati nap előzte meg a szakmai konferenciát
Hozzászólások
Az épületekben felhasznált energiahordozók primerenergia-tényezője: mennyi az annyi? – 2. rész
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Szalay Zsuzsa - Kiss Benedek
Az épületekben felhasznált energiahordozók primerenergia-tényezője: mennyi az annyi? – 2. rész
Dr. Szalay Zsuzsa
egyetemi docens, tanszékvezető helyettesBME Építőmérnöki Kar, Építőanyagok és Magasépítési Tanszék
Kiss Benedek
PhD hallgatóBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
Bevezetés
A hazai épületenergetikai rendelet szerint az épületek összes energiafogyasztását, azaz az épület épületgépészeti és világítási rendszereinek energiafogyasztását primer energiában kell kifejezni. Így kapjuk az ún. összesített energetikai jellemzőt, amelyre az egyik követelményszint épül, és ez képezi az energetikai tanúsítás szerinti osztályba sorolás alapját is. A primer energiaigény számításakor a különböző forrásból származó végenergiát egy-egy váltószámmal szorozzuk meg, így az energiaigények összeadhatóvá válnak. Ez azért fontos, mert energiahordozóink nem egyformán „értékesek”, az előállításukhoz nem ugyanannyi természetből vett energia szükséges.
A primer energia váltószámok megfelelő megválasztása nagyon fontos kérdés. A váltószámok meghatározása azonban sokkal komplexebb feladat, mint amilyennek elsőre tűnik. Még akkor is, ha kizárólag fizikai tényekre alapozzuk a számítást, sok módszertani kérdésben kell választanunk, amelyek eltérő eredményekhez vezetnek.
Cikkünk 1. részében bemutattuk a primer energia váltószámok meghatározásának módszereit, a szabványokban és más EU országokban alkalmazott értékeket. Cikkünk 2. része a hazai épületenergetikai rendelet számait veti össze a „valódi”, életciklus alapon meghatározott értékekkel.
Primerenergia-tényezők Magyarországon
7/2006 TNM rendelet
A 7/2006 TNM rendelet szerint az épület összes fogyasztását primer energiaigényben kell kifejezni, majd összesíteni [1].
Az 1. táblázat értékeit nem a számítási módszertan alkotói határozták meg, hanem egy minisztériumi háttérintézmény. Az értékek a közelmúlt adatain alapuló előrejelzésnek tekinthetők [2]. Az Épületenergetika Segédlet kiemeli, hogy nem árarányokról van szó. Ez különösen a távfűtés esetén fontos, hiszen a távfűtés díja nem feltétlenül változik arányosan az előállításához használt energiahordozókkal. A villamos áram primer energiatartalmát az ún. áram-mix alapján határozták meg, amely figyelembe veszi, hogy az országos fogyasztást milyen erőművek fedezik.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/10-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).