Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2018

Dr. Szalay Zsuzsa - Kiss Benedek

Az épületekben felhasznált energiahordozók primerenergia-tényezője: mennyi az annyi? – 2. rész

Dr. Szalay Zsuzsa

egyetemi docens, tanszékvezető helyettes
BME Építőmérnöki Kar, Építőanyagok és Magasépítési Tanszék

Kiss Benedek

PhD hallgató
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

Bevezetés

A hazai épületenergetikai rendelet szerint az épületek összes energiafogyasztását, azaz az épület épületgépészeti és világítási rendszereinek energiafogyasztását primer energiában kell kifejezni. Így kapjuk az ún. összesített energetikai jellemzőt, amelyre az egyik követelményszint épül, és ez képezi az energetikai tanúsítás szerinti osztályba sorolás alapját is. A primer energiaigény számításakor a különböző forrásból származó végenergiát egy-egy váltószámmal szorozzuk meg, így az energiaigények összeadhatóvá válnak. Ez azért fontos, mert energiahordozóink nem egyformán „értékesek”, az előállításukhoz nem ugyanannyi természetből vett energia szükséges. 

A primer energia váltószámok megfelelő megválasztása nagyon fontos kérdés. A váltószámok meghatározása azonban sokkal komplexebb feladat, mint amilyennek elsőre tűnik. Még akkor is, ha kizárólag fizikai tényekre alapozzuk a számítást, sok módszertani kérdésben kell választanunk, amelyek eltérő eredményekhez vezetnek.

Cikkünk 1. részében bemutattuk a primer energia váltószámok meghatározásának módszereit, a szabványokban és más EU országokban alkalmazott értékeket. Cikkünk 2. része a hazai épületenergetikai rendelet számait veti össze a „valódi”, életciklus alapon meghatározott értékekkel.

Primerenergia-tényezők Magyarországon
7/2006 TNM rendelet

A 7/2006 TNM rendelet szerint az épület összes fogyasztását primer energiaigényben kell kifejezni, majd összesíteni [1]. 

Az 1. táblázat értékeit nem a számítási módszertan alkotói határozták meg, hanem egy minisztériumi háttérintézmény. Az értékek a közelmúlt adatain alapuló előrejelzésnek tekinthetők [2]. Az Épületenergetika Segédlet kiemeli, hogy nem árarányokról van szó. Ez különösen a távfűtés esetén fontos, hiszen a távfűtés díja nem feltétlenül változik arányosan az előállításához használt energiahordozókkal. A villamos áram primer energiatartalmát az ún. áram-mix alapján határozták meg, amely figyelembe veszi, hogy az országos fogyasztást milyen erőművek fedezik.

 

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/10-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!