Lapszámok
2017 7-8. szám
- Modrovics Mónika - Eördöghné Dr. Miklós Mária:
Mediterrán permetkapu a mediterrán Pécsen - Ing. Jágerská, Lenka - Dr. Szánthó Zoltán - Doc. Ing. Peráčková, Jana PhD:
Vákuumos esővíz elvezető rendszer méréses vizsgálata valós modellen - Szunyogh Gábor - Andrásy Zsolt:
Vegyük komolyan a Legionellát! - Dr. Barna Lajos:
Gyakorlati útmutató a higiénikus ivóvíz-ellátás megvalósításához - HL Hutterer & Lechner GmbH:
HL540 Primus Drain – az épített zuhany lefolyó - Dr. Diederich, Hans-Joachim - Rita Szaló:
Klórdioxid, mint biztos megoldás a legionellák és társai ellen az ivóvízben - Dr. Garbai László - Dr. Jasper Andor PhD:
Távhőellátó rendszerek statikus hőegyensúlya. Szabályozási feladatok - Dr. Garbai László:
Gondolatok Vajda József cikkével kapcsolatban - Kovács Zoltán - Dr. Garbai László:
A közel nulla nettó energiaigényű épületek jogszabályi környezetének ismertetése és bemutatása - Szarka-Páger Lajos:
A Pipelife PE-RT/EVOH/PE-RT padlófűtés cső bemutatása - Dobó Gábor:
Modern fűtési rendszerek gazdasági szempontú energetikai összehasonlítása - Dipl. Ing. Flohr, Felix:
R407H – helyszíni tapasztalatok - Király Tamás:
A szellőzés helyiségenkénti egyedi szabályozása az optimális komfortért és az energiahatékonyságért - Gazsó Szabolcs - Csengeri László:
Tűzvédelmi berendezések alkalmazása a légtechnikai rendszerekben - Dr. Szilágyi Zsombor:
A cseppfolyós földgáz jövője - Dr. Barna Lajos PhD:
Tanulságos életpályák – Tuczai Attila
Hozzászólások
A cseppfolyós földgáz jövője
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Szilágyi Zsombor
A cseppfolyós földgáz jövője
Dr. Szilágyi Zsombor
okl. gázmérnök, c. egyetemi docensAz LNG (cseppfolyós földgáz) egyre fontosabb eleme a világ energiahordozó piacának. Azokat a tengerparti országokat is bekapcsolja a földgázellátásba, ahová távvezetéken reális költséggel nem lehet szállítani a gázt. Ugyanakkor azok az országok is bekapcsolódhatnak a földgáz világkereskedelembe, ahol bőven termelnek földgázt, de távvezetéken nem tudják más országokba vinni. Az LNG 2016-ban újabb piacokon jelent meg, a forgalma is nőtt.
A világ harmadik legfontosabb energiahordozója a földgáz, a kőolaj és a szén után. Jövőjét minden kutatóintézet töretlenül felfelé ívelőnek tartja. A megerősödő környezetvédelmi törekvések mellett is egyre több cég egyre többet költ új földgáz lelőhelyek felkutatására, a kitermelési technológia fejlesztésére, és a földgáz felhasználás hatékonyságának emelésére. Bár a földgáz használata növeli a légkör széndioxid tartalmát, de a jól beállított gázberendezések más szennyező anyagot, köztük szilárd szennyeződést nem bocsátanak ki. A földgáz a szénfelhasználást hatékonyan ki tudja váltani.
A Föld földgáz készleteit 1996-ban még 123,5 ezer milliárd m3-re becsülték [1]. 2016-ban már 186,6 ezer milliárdra. Az előző számok a hagyományos geológiai képződményekben lévő készleteket mutatják. Ma már tudjuk, hogy a nem hagyományos, tömör kőzetekből is lehet földgázt kinyerni (palagáznak becézzük), és éppen az Amerikai Egyesült Államok ezen a téren elért eredményei kavarják fel a világ földgázpiacát. Japánban kezdtek nagyléptékű kutatásokat a tengerparti övezetekben található metánhidrát (kristályos víz-metán asszociáció) kitermelésére. Ezeket a nem hagyományos földgázkészleteket egyelőre még becsülni sem lehet. A nem hagyományos kőzetekből termelhető kőolaj is hasonló karriert kezdett, mint a palagáz.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2017/7-8-as számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont csak havonta egy alkalommal!).