Lapszámok

Áprilisi számunk első cikkével a 30 éves debreceni Épületgépészeti Tanszéket köszöntjük. A cikkben Olvasóink áttekintést kaphatnak az 1987-ben alapított Tanszék fejlődéséről, a Létesítménymérnök szak indításáról. A szerzők megemlékeznek azokról az ismert és elismert épületgépész oktatókról, szakemberekről, akiknek nevéhez fűződik a 30 éves fejlődési folyamat. Megismerkedhetünk a Tanszék jelenlegi oktatási tevékenységével, a laboratóriumok fejlesztésével és a kutatási munkával. Nagyon fontos, hogy az elmúlt időszakban szoros kapcsolatot alakított ki nemcsak a hazai társtanszékekkel, de külföldi felsőoktatási intézményekkel is. Ennek is köszönhető, hogy május 11-én immár 23. alkalommal rendezik meg az Épületgépészeti Szaknapokat, amelynek programját lapunkban megtalálják. Ebből kiderül, hogy érdekes előadások és kiállítás várja az érdeklődőket.

Következő cikkünkben bemutatjuk a Debreceni Egyetem Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszékén folyó egyik kutatás eredményeit. A szerző azt vizsgálja, hogy az épületek energetikai hatékonyságának javítása hogyan oldható meg az eredeti ablakszerkezet meghagyásával és előtétablak beépítésével. Megállapítja, hogy előtétablak alkalmazásával nagyobb energiamegtakarítás érhető el, mint az egyszerű ablakcserével, ráadásul elmarad a bontási hulladék elszállítása és a munka nem zavarja a lakók nyugalmát.

A Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség közelmúltban megválasztott, új elnöke bemutatja azokat az alapokat, amelyeken a Szövetség jövőbeni munkájának nyugodnia kell. Megállapítása szerint a szövetségnek nyitottnak kell lennie a világra és közvetítenie kell a világ változásait az épületgépészek felé.

Következő cikkünk szerzője azt vizsgálja elemzők adatainak feldolgozásával és értékelésével, hogy miként változik a következő évtizedekben a világ energiafogyasztása? Bemutatja a változást a földrészek és a jelentősebb országok, valamint a különböző energiahordozók vonatkozásában. Megállapítja, hogy az felhasználás szerkezetének változása megkezdődött, de a környezetbarát energiahordozók nagyobb elterjesztéséhez hatalmas beruházásokra és összehangolt fejlesztésre van szükség.

A hőfokhíd és a fűtési idény hosszával foglalkozó cikksorozatunk 2. részében a szerző a napi hőmérsékletingadozás hatását vizsgálja. A vizsgálat eredményeként megállapítja, hogy a 7/2006-os energetikai rendeletben rögzített statikus módszer, mint közelítés, mind elméleti, mind gyakorlati szempontból a legjobb választás.

Ebben a számunkban egy olyan vizsgálat eredményét is közreadjuk, amelynek célja a fűtési szokások és az energia-megtakarítást hozó eszközök alkalmazásának megállapítása volt. A Honeywell vizsgálata megmutatta, hogy a modern fűtésszabályozási eszközök hiánya hozzájárul a nagyobb energiafogyasztáshoz.

Az elmúlt időszak két fontos seregszemléjén, a frankfurti ISH kiállításon és a budapesti Construma-Hungarotherm kiállításon sok újdonságot láthattak az érdeklődők. Ezek közül többet is bemutatunk. Így olvashatnak csőhálózatok korszerű elemeiről (Rehau), kondenzációs sötétsugárzókról és ezek korszerű szabályozó berendezéseiről (Schwank), innovatív légtechnikai megoldásokról (Lindab), hatékony, új kondenzációs készülékről (Weishaupt), új, hatjáratú zónacsapról (Belimo). Szerzőnk arról is beszámol, hogy már a kisventilátoroknál is előtérbe kerül az EC-motorok alkalmazása. Hírt adunk a Toshiba új modelljéről és a Panasonic törekvéséről az értékesítés növelésére.

Előző számunkban beszámoltunk a Pollack Expo 2017 konferenciáról, most pedig két érdekes szekcióról adunk összefoglalót, a hatékony vízellátás és a korszerű kéménytechnológiák témában. Ugyancsak hírt adunk a Macskásy Oktató és Bemutatóterem avatásáról is.