Lapszámok
2017 4. szám
- Halász Györgyné dr., PhD, habil. - Dr. Kalmár Ferenc PhD:
30 éves a debreceni Épületgépészeti Tanszék - Kerekes Attila:
Ablakcsere vs. előtétablak - Dr. Barótfi István prof.:
Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség – célkitűzések újragondolva - Dr. Szilágyi Zsombor:
Hová tart a világ energiafogyasztása? - Honeywell Home:
A helytelen energiafelhasználás megnövelte a magyar háztartások felének fűtésszámláját - Dr. Csomor Rita:
Hőfokhíd és a fűtési idény hossza. Elmélet és gyakorlat – 2. rész: A napi hőmérsékletingadozás hatása - TOSHIBA AIR-COND:
A TOSHIBA az új SUZUMI PLUS Single-Split modellel tovább bővíti az R32-üzemű rendszerek palettáját - Lászlófi András:
„Minél intelligensebb, annál jobb” - Schwank Magyarországi Képviselet:
Világújdonságok a csarnokfűtések területén - Vigh Gellért:
A jövő légtechnikai megoldásait mutatta be a Lindab Frankfurtban - Weishaupt Hőtechnikai Kft.:
Hungarotherm-2017 díj a Weishaupt WTC készüléknek - Schmidt Ferenc:
Belimo: 6-járatú zónacsap. Válassza az eredetit! - Kovács István:
A legkisebb is számít – EC technológia a kisventilátoroknál
Hozzászólások
Hőfokhíd és a fűtési idény hossza. Elmélet és gyakorlat – 2. rész: A napi hőmérsékletingadozás hatása
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Csomor Rita
Hőfokhíd és a fűtési idény hossza. Elmélet és gyakorlat – 2. rész: A napi hőmérsékletingadozás hatása
Dr. Csomor Rita
Épületenergetikai tanúsító, fizikusÉvek óta használjuk az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet, ezért jogosan vélelmezhető, hogy az abban rögzített számítási algoritmus átgondolt és ellenőrzött. Ezen kívül a rendeletnek minden olyan esetre alkalmazhatónak kell lennie, amely az alkalmazási körébe tartozik. Az algoritmus alapjául szolgáló elméletnek és az alkalmazott közelítő lépéseknek is helyesnek és indokoltnak kell lenniük. Ezért egy cikksorozatban az algoritmus néhány pontját ebből a szempontból vizsgáljuk. Elemezzük, hogy mi a háttere 7/2006-os TNM rendeletben, és kapcsolódó publikációkban használt hőfokhíd és fűtési idényhossz fogalmak elméleti és gyakorlati megalapozásának és alkalmazásának, és a rendeletbe épített (mért értékekből származtatott) meteorológia adatsornak.
A kitűzött fő témán – a hőfokhíd és a fűtési idény hosszának definiálása és helyes kiszámítása a 7/2006-os TNM rendeletben – belül azt vizsgáljuk, hogy mi a hatása a hőmérséklet napon belüli ingadozásának erre a két mennyiségre és nem utolsó sorban a fűtés nettó hőigényére. Egy korábbi cikk [1] szerint a fűtési idény több hónappal is meghosszabbodhat a napon belüli hőingadozás miatt, de ez a pontos számítás szerint sem a fűtési idény hosszát, sem a fűtési energiaigényt nem befolyásolja jelentősen. Egyúttal arra is választ kapunk, hogy a TNM rendeletben rögzített módszer, ami ezt az ingadozást figyelmen kívül hagyja, a gyakorlati alkalmazhatóság szempontját mennyire jól szolgálja, illetve hogy ez az elhanyagolás a rendeletben rögzített hőfokhíd definíciót hogyan érinti.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2017/4-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont csak havonta egy alkalommal!).