Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2017

2017 7-8. szám

Hozzászólások

A közel nulla nettó energiaigényű épületek jogszabályi környezetének ismertetése és bemutatása

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Kovács Zoltán - Dr. Garbai László

A közel nulla nettó energiaigényű épületek jogszabályi környezetének ismertetése és bemutatása

Kovács Zoltán

okleveles épületgépész mérnök, PhD doktorandusz
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék, a Magyar Energetikai Társaság tagja

Dr. Garbai László

Prof. emeritus
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék, a Magyar Energetikai Társaság elnöke

Az energiahatékonyság fokozására, továbbá az energiaköltségek és megtakarítások közötti megfelelő egyensúly megteremtésére irányuló törekvéseknek köszönhetőn 2010. május 19-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelvet. Az irányelv feladatként meghatározta – az Európai Unió összes tagállamára vonatkozóan – a nemzeti cselekvési tervek kidolgozását, amellyel a közel nulla nettó energiaigényű épületek számának a növelését kívánták elérni, ezzel hozzájárulva az energiahatékonyság fokozásához. Cikkünkben az irányelv hatására létrejövő (létrejött) jogalkotás fázisait, továbbá az ebből eredő szakmai követelményrendszert kívánjuk bemutatni Magyarország vonatkozásában.

A 2010/31/EU irányelv egyik legfontosabb megállapítása, hogy 2020. december 31-ét követően csak közel nulla energiaigényű épület építhető. Közintézmények esetében a fenti dátumot 2018. december 31-i véghatáridőben jelölték meg. Az irányelv fókuszában az energiahatékonyság áll, ezért az épületek energiahatékonyságára vonatkozó minimális követelményrendszer meghatározásához a költségek optimális egyensúlyát is figyelembe kell venni. Az irányelv azt is kimondja, hogy a jelenleg érvényben lévő minimum követelményeknél szigorúbb követelményértékeknek megfelelő épületek számának az elterjedését is meg kell célozni. Ennek alapján az Európai Unió összes tagállamának a közel nulla energiaigényű épületek számának növelése érdekében nemzeti cselekvési tervet kell kidolgoznia.

A Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozat módosítását 2015. március 21-én az Országgyűlés elfogadta, ezáltal a határozat mellékletét képező Nemzeti Energiastratégia is zöld utat kapott. A Nemzeti Energiastratégia enegiahatékonyságról szóló fejezete 2021. január 1-ét követően évente 30 – 40 ezer új épület építésével számol, ugyanakkor megjegyzi, hogy a teljes ingatlanpiac és az épület tulajdonosok és fejlesztők pozíciójának felmérését el kell végezni. A fentieken túlmenően az elfogadott határozat rögzíti, hogy az Országgyűlés felkéri a Kormányt a Nemzeti Energiastratégia alapján az épületenergetikai stratégia kidolgozására. A stratégiának tekintettel kell lennie a támogatási rendszerekre, a fűtési és szigetelési módozatok energetikai és költségelemzésére, valamint a közel nulla energiaigényű épületek elterjesztésére.

 

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2017/7-8-as számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont csak havonta egy alkalommal!).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!