Lapszámok
2017 7-8. szám
- Modrovics Mónika - Eördöghné Dr. Miklós Mária:
Mediterrán permetkapu a mediterrán Pécsen - Ing. Jágerská, Lenka - Dr. Szánthó Zoltán - Doc. Ing. Peráčková, Jana PhD:
Vákuumos esővíz elvezető rendszer méréses vizsgálata valós modellen - Szunyogh Gábor - Andrásy Zsolt:
Vegyük komolyan a Legionellát! - Dr. Barna Lajos:
Gyakorlati útmutató a higiénikus ivóvíz-ellátás megvalósításához - HL Hutterer & Lechner GmbH:
HL540 Primus Drain – az épített zuhany lefolyó - Dr. Diederich, Hans-Joachim - Rita Szaló:
Klórdioxid, mint biztos megoldás a legionellák és társai ellen az ivóvízben - Dr. Garbai László - Dr. Jasper Andor PhD:
Távhőellátó rendszerek statikus hőegyensúlya. Szabályozási feladatok - Dr. Garbai László:
Gondolatok Vajda József cikkével kapcsolatban - Kovács Zoltán - Dr. Garbai László:
A közel nulla nettó energiaigényű épületek jogszabályi környezetének ismertetése és bemutatása - Szarka-Páger Lajos:
A Pipelife PE-RT/EVOH/PE-RT padlófűtés cső bemutatása - Dobó Gábor:
Modern fűtési rendszerek gazdasági szempontú energetikai összehasonlítása - Dipl. Ing. Flohr, Felix:
R407H – helyszíni tapasztalatok - Király Tamás:
A szellőzés helyiségenkénti egyedi szabályozása az optimális komfortért és az energiahatékonyságért - Gazsó Szabolcs - Csengeri László:
Tűzvédelmi berendezések alkalmazása a légtechnikai rendszerekben - Dr. Szilágyi Zsombor:
A cseppfolyós földgáz jövője - Dr. Barna Lajos PhD:
Tanulságos életpályák – Tuczai Attila
Hozzászólások
A közel nulla nettó energiaigényű épületek jogszabályi környezetének ismertetése és bemutatása
Még nem érkezett hozzászólás!
Kovács Zoltán - Dr. Garbai László
A közel nulla nettó energiaigényű épületek jogszabályi környezetének ismertetése és bemutatása
Kovács Zoltán
okleveles épületgépész mérnök, PhD doktoranduszBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék, a Magyar Energetikai Társaság tagja
Dr. Garbai László
Prof. emeritusBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék, a Magyar Energetikai Társaság elnöke
Az energiahatékonyság fokozására, továbbá az energiaköltségek és megtakarítások közötti megfelelő egyensúly megteremtésére irányuló törekvéseknek köszönhetőn 2010. május 19-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelvet. Az irányelv feladatként meghatározta – az Európai Unió összes tagállamára vonatkozóan – a nemzeti cselekvési tervek kidolgozását, amellyel a közel nulla nettó energiaigényű épületek számának a növelését kívánták elérni, ezzel hozzájárulva az energiahatékonyság fokozásához. Cikkünkben az irányelv hatására létrejövő (létrejött) jogalkotás fázisait, továbbá az ebből eredő szakmai követelményrendszert kívánjuk bemutatni Magyarország vonatkozásában.
A 2010/31/EU irányelv egyik legfontosabb megállapítása, hogy 2020. december 31-ét követően csak közel nulla energiaigényű épület építhető. Közintézmények esetében a fenti dátumot 2018. december 31-i véghatáridőben jelölték meg. Az irányelv fókuszában az energiahatékonyság áll, ezért az épületek energiahatékonyságára vonatkozó minimális követelményrendszer meghatározásához a költségek optimális egyensúlyát is figyelembe kell venni. Az irányelv azt is kimondja, hogy a jelenleg érvényben lévő minimum követelményeknél szigorúbb követelményértékeknek megfelelő épületek számának az elterjedését is meg kell célozni. Ennek alapján az Európai Unió összes tagállamának a közel nulla energiaigényű épületek számának növelése érdekében nemzeti cselekvési tervet kell kidolgoznia.
A Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozat módosítását 2015. március 21-én az Országgyűlés elfogadta, ezáltal a határozat mellékletét képező Nemzeti Energiastratégia is zöld utat kapott. A Nemzeti Energiastratégia enegiahatékonyságról szóló fejezete 2021. január 1-ét követően évente 30 – 40 ezer új épület építésével számol, ugyanakkor megjegyzi, hogy a teljes ingatlanpiac és az épület tulajdonosok és fejlesztők pozíciójának felmérését el kell végezni. A fentieken túlmenően az elfogadott határozat rögzíti, hogy az Országgyűlés felkéri a Kormányt a Nemzeti Energiastratégia alapján az épületenergetikai stratégia kidolgozására. A stratégiának tekintettel kell lennie a támogatási rendszerekre, a fűtési és szigetelési módozatok energetikai és költségelemzésére, valamint a közel nulla energiaigényű épületek elterjesztésére.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2017/7-8-as számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont csak havonta egy alkalommal!).