Lapszámok

A 2015. május 6-án megtartott II. Szakmai Nemzeti Fórum egységes szakmai állásfoglalást alkotott a 2015. szeptember 26-án életbe lépő 813/2013/EU és 814/2013/EU Energiahatékonysági rendeletek témában.

A rendeletek kapcsán a legfontosabb, hogy a végrehajtási rendeletben Magyarországon belül egységes szabályok legyenek, azaz a magyar gázpiac szereplőinek meg kell állapodniuk, hogy melyek legyenek ezek a szabályok. Nincs értelme az EU-s jogszabályok értelmezési vitáinak és nem szabad hátrányos helyzetet teremteni a végfelhasználóknál az előírásoknál szigorúbb követelmények felállításával!

Fontos kiemelni, hogy a Bizottság 813/2013/EU Rendelete (2013. augusztus 2.) a környezettudatos tervezés követelményeit kívánja rögzíteni a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról.

Természetesen figyelembe kell venni a gázfogyasztó készülék gyártók Európai Unió területén történő forgalomba hozatali tevékenységének változását, nem megfeledkezve a Rendeletalkotó célkitűzéseiről.

Az MGVE álláspontja és javaslata

A piaci és az értékesítési lánc szereplőinek érdekérvényesítésével párhuzamosan, a rendelet eredeti célkitűzéseinek megfelelve, a hazai eljárásrendek hatályos állása, valamint a megküldött szakmai vélemények alapján az MGVE álláspontja és javaslata: 

1. Az EU rendeleteknek még nem megfelelő, de az előírt határidő előtt forgalomba hozott gázfogyasztó készülékeket forgalomba hozott készülékeknek kell tekinteni.

2. A Nemzetgazdasági Minisztérium Ipari és Építésgazdasági Főosztálya átmeneti rendelkezésbe foglalással tegye lehetővé, hogy a nem megfelelő szezonális hatásfokértékkel rendelkező, de a határnap előtt már forgalomba hozott gázfogyasztó készülékek 2015. szeptember 26-át követően a földgázelosztó által műszaki-biztonsági szempontok alapján felülvizsgált és kivitelezésre alkalmasnak minősített kiviteli terv 2 éves érvényességi idejével azonos időintervallumig, de legkésőbb 2017. szeptember 25. napjáig üzembe helyezhetők legyenek.

3. Az átmeneti rendelkezés a javasolt 2 év türelmi idővel biztosítsa, hogy a környezettudatos tervezésre vonatkozó kritériumok ne sérüljenek, azaz a már forgalomba hozott gázfogyasztó készülékek a határnapot követően a türelmi idő kötelmével üzembe helyezhetők legyenek.

4. Az illetékes hatóságok, a magyarországi gyártók és forgalmazók, a földgázelosztók és a Magyar Mérnöki Kamara a 2015. évben, de különösen a hatálybalépést megelőző 3 hónapban, az EU környezetvédelmi és energiahatékonysági elveknek megfelelően az értékesítési láncaikban és oktatási, továbbképzési programjukban hívják fel az érintettek figyelmét a változásokra.

Szakmai indoklás

Fontos annak meghatározása, hogy mit értünk a forgalomba hozatal időpontja alatt. Ezt az EU rendelet – mint fogalmat – nem definiálja, és nem egyértelmű, hogy a rendelet szempontjából mit kell érteni a forgalomba hozatal időpontján. A gázszakma valamennyi szereplőjének (gyártó, forgalmazó, hatóság, tervező, kivitelező) közös érdeke, hogy a fogalmat megállapodás alapján, egységesen értelmezzük Magyarországon.

Fontos, hogy a közölt határidő a forgalomba hozatalra vonatkozik, de jogbiztonságot jelentene, ha egy méltányos időkereten belül biztosítva lenne a vevőknek az a joga, hogy a határnap előtt megvásárolt gázfogyasztó készülékeket üzembe helyeztethessék.

A Blue Guide 2014 szerint:
1. „forgalmazás”: a közösségi piacon valamely termék gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében; 
2. „forgalomba hozatal”: a terméknek a közösségi piacon első alkalommal történő elérhetővé tétele.

Látható, hogy nincs hivatkozás üzembe helyezésre, csak ún. elérhetővé tételre. Elfogadható és kijelenthető, hogy ezek a meghatározások tisztázzák az elérhetővé tétel/forgalomba hozatal jelentését és azon termékek körét, amelyeknek az új követelményekhez kell igazodniuk. Eszerint:

A termék akkor kerül a piacra, amikor első alkalommal elérhetővé válik az Európai Unió piacán. Ennek végrehajtását a gyártó vagy a forgalmazó végzi, azaz kizárólag a gyártó és a forgalmazó minősül olyan gazdasági szereplőnek, aki terméket vezet be a piacra. 

Amikor a gyártó vagy a forgalmazó a kereskedőnek vagy a végfelhasználónak szállít első alkalommal terméket, a tranzakciót jogilag mindig forgalomba hozatalnak kell tekinteni. Bármely további művelet, pl. forgalmazótól forgalmazónak, forgalmazótól végfelhasználónak elérhetővé tételnek minősül.

Az elérhetővé tételt illetően megjegyzendő, hogy a forgalomba hozatal valamennyi egyedi termékre vonatkozik, nem egy terméktípusra, függetlenül attól, hogy egyedi vagy sorozatgyártott a termék (each individual product, not to a type of product). Következésképpen függetlenül attól, hogy valamely termék, modell vagy típus már jelen volt az új uniós követelmények hatályba lépése előtt, ugyanazon modell vagy típus egyedi darabjainak az új szabályozás hatályba lépést követő forgalomba hozatalakor meg kell felelniük az új követelményeknek.

A fogalmak értelmezésénél meg kell említeni az import készülékek fogalmát is. Jogértelmezésben az import készülékek a harmadik országból (nem EU területről) érkező, importált készülékeket jelentik. Ezeket a készülékeket 2015. szeptember 26-a után az importőr nem adhatja el, mert a forgalomba hozatal az importálás, raktárra történő vétel tényével még nem történt meg. Tehát: az EU-n kívülről származó készülékeket az importőr raktárából csak a határnapot megelőzően lehet eladni.

További részletek lapunk 2015/6-os számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).