Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2015

2015 6. szám

Hozzászólások

A kihívás: az AIRBUS A380 gyártócsarnokának optimális fűtési rendszere

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Haller László

A kihívás: az AIRBUS A380 gyártócsarnokának optimális fűtési rendszere

Haller László

ügyvezető igazgató
Airtronics Épületgépészeti Kft.

Toulouse-ban (Franciaország) épült meg a világ legnagyobb utasszállító repülőgépét – az AIRBUS A380-at – gyártó üzemcsarnok. A tervezők már az előkészítő fázisban konszenzusra jutottak abban, hogy a legcélszerűbb fűtési rendszert a melegvizes sugárzóernyők alkalmazása jelenti a 165 000 m2 alapterületű és 47 m belmagasságú térben, amely Európa legnagyobb csarnoka.

A bonyolítással foglalkozó cégek a Sabiana rendszerét választották ki – a Sabiana s.p.a. Európa vezető sugárzóernyő gyártója –, hogy a mintegy 18 000 m2 sugárzóernyőt leszállítsa a projekthez. E fűtési rendszer vitathatatlan előnyei közé tartozik a teljesen hangtalan működés, a tűzbiztonság, a légmozgás hiánya, illetve a nagy légtérben megvalósuló homogén hőmérséklet-eloszlás.

A sugárzó fűtések alapvető sajátosságát használták ki a különleges létesítmény temperálásánál, nevezetesen azt, hogy a csarnok légterét csak indirekt módon fűti fel a sugárzásos hőcsere, így a nagy belmagasságú terek örök problémája, a hőmérséklet-rétegződés töredékére csökken. A megoldás további előnye, hogy a csarnok funkciójából adódóan értékes oldalfali és padlófelületeket a mennyezeten elhelyezett sugárzóernyők szabadon hagyták.

A fűtési rendszer hőleadó oldala gyakorlatilag nem igényel gondozást, és igen alacsony üzemeltetési költségeket eredményez.

Az ernyőket csarnokrészenként zónásított vízoldali szabályozással látták el, amely a sugárzási hőmérséklet alapján vezérli az adott zóna ernyőinek felületi hőmérsékletét. Mivel itt nagy intenzitású hőmérsékletváltozások – már csak a nagy levegő puffer térfogat okán sem – fordulnak elő, a szabályozás elsődleges feladata elsősorban az esetlegesen nem használt zónák kiiktatása, illetve az egyes zónákban kialakított technológiai folyamatokhoz rendelt légállapot beállítása volt.

A csarnok méretei, egyéb paraméterei valóban lenyűgözőek:
47 m-es belmagasság, 250 m-es csarnokhossz, 25 futballpályányi alapterület, 32 000 tonna acélszerkezet, amely négy Eiffel-toronnyal egyenértékű. A XXI. század elején megépült csarnok Európa legnagyobb ipari csarnoka volt.

 

További részletek lapunk 2015/6-os számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!