Lapszámok
2018 9. szám
- Dr. Szalay Zsuzsa - Kiss Benedek:
Az épületekben felhasznált energiahordozók primerenergia-tényezője: mennyi az annyi? – 1. rész - Erdei István:
Okos technológiák megjelenése a szivattyútechnikában. 2. rész: példák - Polgár Eszter:
Airvent – Intelligens klíma- és légtechnikai rendszermegoldások - Sircz János:
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – Kata-hőmérő - TOSHIBA AIR-COND:
A TOSHIBA ESTIA levegő-víz hőszivattyú termékcsaládja az új Monobloc használati melegvíz készítő modelleknek köszönhetően ütőképes termékekkel bővül - Kardos János:
Magyarország legnagyobb irodaháza, a TELEKOM székház is a Carriert választotta - Bezzeg Pál - L. Szabó Gábor:
Téli gyakorlati fa fűtőérték meghatározása házi mérés alapján - Kovács István:
Légkomfort a lakótérben - Lánczi János:
Levegő-víz hőszivattyú – a rohamosan terjedő fűtési megoldás - Kovács Zoltán:
HMV készítés könnyedén, higiénikusan IDM hőszivattyúkkal - Knauf Insulation Kft.:
Tégy az egészségre káros zaj ellen! - Parsch Ádám:
Takarékoskodjunk az energiával – új lehetőség légtechnikai rendszerek optimalizálására
Hozzászólások
Téli gyakorlati fa fűtőérték meghatározása házi mérés alapján
Még nem érkezett hozzászólás!
Bezzeg Pál - L. Szabó Gábor
Téli gyakorlati fa fűtőérték meghatározása házi mérés alapján
Bezzeg Pál
hallgatóDebreceni Egyetem, Műszaki Kar, Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék
L. Szabó Gábor
egyetemi tanársegéd, okleveles létesítménymérnökDebreceni Egyetem, Műszaki Kar, Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék
Kivonat
Az elmúlt években nőtt a fával való tüzelés aránya. A cikkben néhány Hajdú-Bihar megyében gyakori fafaj átlagos téli tárolása során beálló fűtőértékét vizsgálatuk. A vizsgálatainknál fontos szempont volt, hogy háznál fellelhető eszközökkel történjen, így bárki által megismételhető legyen. Így lehetővé válik saját, vagy vásárolni kívánt tetszőleges tüzelő várható fűtőértékének a meghatározása, amennyiben a méréseket otthon megfelelő pontossággal végezzük.
1. Bevezetés
Jelen cikk összefoglalója a Körös Campus Alapítvány 2017-2018 tanévre kiírt pályázatához beadott és ösztöndíjat nyert munkának. A cikkben az azóta folytatott munka eredményei is szerepelnek.
Hazai viszonylatban újra kezdjük felfedezni a fatüzelést, annak minden problémájával együtt. Mivel a szállítás drága és energiaigényes, ezért a helyben növő állományok használata a gyakoribb. Emiatt (is) változnak a fatüzelési szokások, a nyárfa, fenyő is eltüzelésre kerül. Ez indokolja a vizsgálódásunkat. Valamint azon Európai irányelv (2009/28/EK), amely kimondja, hogy a cél „a biomasszában rejlő valamennyi lehetőség kiaknázása” [1].
E cél áttekintéséhez elemeztük Loughlin és Dodder cikkét [2], amely New York állam fatüzeléssel működő hőtermelőiről szól. Összehasonlítja más tüzelőanyagokkal és próbál következtetni a közeljövő tendenciáira. Azt prognosztizálja, hogy függően a helyi adottságoktól, a fatüzelés részaránya növekedni fog.
Hazai viszonylatban Hutkainé Göndör Zsuzsanna elemezte kistelepüléseken a fokozódó fatüzelés hatásait [3]. Járható útnak látja a hasábfa égetést, vizsgálva a levegőkörnyezeti hatásokat. Vizsgálatunk megvalósításához tanulmányoztuk Kostas, Beneroso és Robinson cikkét [4], amely biomassza mikrohullámmal való melegítésével foglalkozik. Növekvő energiasűrűség melletti csökkenő víztartalomról számolnak be. Használata jelentősen csökkenti a vízvesztés idejét, viszont költségesebb.
A nevezett munkák nem adják meg, hogy adott téli légállapoton tárolva mekkora lesz az adott fa fűtőértéke. Ezzel foglalkozik ez a cikk.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/9-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).