Lapszámok
2018 9. szám
- Dr. Szalay Zsuzsa - Kiss Benedek:
Az épületekben felhasznált energiahordozók primerenergia-tényezője: mennyi az annyi? – 1. rész - Erdei István:
Okos technológiák megjelenése a szivattyútechnikában. 2. rész: példák - Polgár Eszter:
Airvent – Intelligens klíma- és légtechnikai rendszermegoldások - Sircz János:
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – Kata-hőmérő - TOSHIBA AIR-COND:
A TOSHIBA ESTIA levegő-víz hőszivattyú termékcsaládja az új Monobloc használati melegvíz készítő modelleknek köszönhetően ütőképes termékekkel bővül - Kardos János:
Magyarország legnagyobb irodaháza, a TELEKOM székház is a Carriert választotta - Bezzeg Pál - L. Szabó Gábor:
Téli gyakorlati fa fűtőérték meghatározása házi mérés alapján - Kovács István:
Légkomfort a lakótérben - Lánczi János:
Levegő-víz hőszivattyú – a rohamosan terjedő fűtési megoldás - Kovács Zoltán:
HMV készítés könnyedén, higiénikusan IDM hőszivattyúkkal - Knauf Insulation Kft.:
Tégy az egészségre káros zaj ellen! - Parsch Ádám:
Takarékoskodjunk az energiával – új lehetőség légtechnikai rendszerek optimalizálására
Hozzászólások
Okos technológiák megjelenése a szivattyútechnikában. 2. rész: példák
Még nem érkezett hozzászólás!
Erdei István
Okos technológiák megjelenése a szivattyútechnikában. 2. rész: példák
Erdei István
értékesítési igazgató, épületgépészeti üzletágGrundfos South East Europe Kft.
A cikk első részében bemutattuk az okos technológia alapú szivattyús rendszerek legfontosabb ismérveit. Bemutatásra került, hogy a különféle kommunikációs platformok közül az okostelefon használata milyen előnyöket biztosít a szivattyú beüzemelése, felügyelete és irányítása terén. Áttekintettük az okos-szivattyúk diagnosztikai funkcióit is.
A következőkben először két alkalmazási példát mutatunk be. (Az ábrák számozása a cikk 2. részében az 1. részt követve folyamatos)
1. példa: kondenzációs kazánok kaszkád kapcsolása
A 12. ábrán négy kazán látható, párhuzamosan kapcsolva, mindegyik a saját szivattyújával. A hőtermelői oldal a szekunder rendszerről vagy egy hidraulikus váltóval, vagy egy hőcserélővel van leválasztva. Utóbbi főleg felújításkor gyakori, a fogyasztói hálózatban lévő szennyeződés kazánokba jutásának a megakadályozására.
A példában méretezési állapotban, amikor minden kazán és szivattyú üzemel, megrajzoltuk az eredő szivattyú és rendszer jelleggörbét. Az így létrejövő munkapont meghatározza az egyes szivattyúk térfogatáramát (Q1 = 25%), ami egyenlő a kazánok névleges értékével.
Az ábra mutatja az egyes szivattyúk Q - H jelleggörbéjét, a 2., 3. és 4. szivattyú belépése után kialakuló eredő jelleggörbét és a rendszer jelleggörbét. Értelemszerűen a rendszer jelleggörbe meredeksége nagymértékben függ attól, hogy milyen elemek vannak a körben. Maga a csővezeték nagyon rövid, ezért az ellenállása csekély, de ha például a közös ágba beépítenek egy szűrőt, akkor annak az ellenállása viszonylag jelentős lehet. Ha lemezes hőcserélő van beépítve, annak az ellenállása is nagyobb. A méretezési állapot, amikor mind a négy kazán üzemel a saját szivattyújával. A négy szivattyú eredő jelleggörbéjének és a hálózati jelleggörbének a metszéspontja adja az eredő munkapontot. Innen vízszintes egyenest húzva az egy szivattyú jelleggörbéjével kiadódó metszéspont megadja az egy kazánon áthaladó térfogatáramot, aminek egyenlőnek kell lennie a kazánra megadott térfogatárammal.
A probléma az, hogy a csúcsterhelési állapot ritkán fordul elő, sokkal gyakoribb a részterhelés. Mi történik ebben az esetben – ezt mutatjuk be a 13. ábrán.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/9-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).