Lapszámok
2018 9. szám
- Dr. Szalay Zsuzsa - Kiss Benedek:
Az épületekben felhasznált energiahordozók primerenergia-tényezője: mennyi az annyi? – 1. rész - Erdei István:
Okos technológiák megjelenése a szivattyútechnikában. 2. rész: példák - Polgár Eszter:
Airvent – Intelligens klíma- és légtechnikai rendszermegoldások - Sircz János:
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – Kata-hőmérő - TOSHIBA AIR-COND:
A TOSHIBA ESTIA levegő-víz hőszivattyú termékcsaládja az új Monobloc használati melegvíz készítő modelleknek köszönhetően ütőképes termékekkel bővül - Kardos János:
Magyarország legnagyobb irodaháza, a TELEKOM székház is a Carriert választotta - Bezzeg Pál - L. Szabó Gábor:
Téli gyakorlati fa fűtőérték meghatározása házi mérés alapján - Kovács István:
Légkomfort a lakótérben - Lánczi János:
Levegő-víz hőszivattyú – a rohamosan terjedő fűtési megoldás - Kovács Zoltán:
HMV készítés könnyedén, higiénikusan IDM hőszivattyúkkal - Knauf Insulation Kft.:
Tégy az egészségre káros zaj ellen! - Parsch Ádám:
Takarékoskodjunk az energiával – új lehetőség légtechnikai rendszerek optimalizálására
Hozzászólások
Az épületekben felhasznált energiahordozók primerenergia-tényezője: mennyi az annyi? – 1. rész
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Szalay Zsuzsa - Kiss Benedek
Az épületekben felhasznált energiahordozók primerenergia-tényezője: mennyi az annyi? – 1. rész
Dr. Szalay Zsuzsa
egyetemi docens, tanszékvezető helyettesBME Építőmérnöki Kar, Építőanyagok és Magasépítési Tanszék
Kiss Benedek
PhD hallgatóBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
Bevezetés
A hazai épületenergetikai rendelet szerint az épületek összes energiafogyasztását, azaz az épület épületgépészeti és világítási rendszereinek energiafogyasztását primer energiában kell kifejezni. Így kapjuk az ún. összesített energetikai jellemzőt, amelyre az egyik követelményszint épül, és ez képezi az energetikai tanúsítás szerinti osztályba sorolás alapját is. A primer energiaigény számításakor a különböző forrásból származó végenergiát egy-egy váltószámmal szorozzuk meg, így az energiaigények összeadhatóvá válnak. Ez azért fontos, mert az energiahordozóink nem egyformán „értékesek”, az előállításukhoz nem ugyanannyi természetből vett energia szükséges.
A primer energia fogalmát az energiapolitikában gyakran használják, hiszen ez az országok energiatermelésének, fogyasztásának és a tervezett megtakarításoknak is fontos mérőszáma.
Az EU egyik fő célkitűzése az energiahatékonyság növelése 2020-ra, amit a primer energiafogyasztás 20%-os csökkentésében irányoztak elő.
Megkülönböztetünk primer (elsődleges) és szekunder (másodlagos) energiahordozókat. A primer energiahordozók a természetben található energiaforrások, míg a valamilyen átalakításon átesett energiahordozókat szekunder energiahordozónak nevezzük. A villamos energia például szekunder energia, amelyet jellemzően fosszilis tüzelőanyagokból állítunk elő, de ennek az átalakításnak az átlagos hatásfoka csupán kb. 40%. Ez azt jelenti, hogy 1 kWh villamos energia előállításához átlagosan 2,5 kWh primer energiahordozót kell felhasználnunk, azaz a primer energia váltószáma 2,5. A primer energia váltószám alapvetően a megtermelt hő- vagy villamos energia és az előállításhoz szükséges energiahordozó mennyisége közötti viszonyt fejezi ki. Minél nagyobb ez az arány, annál kevésbé hatékony a folyamat és nagyobbak az átalakítási és szállítási veszteségek.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/9-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).