Lapszámok
2018 9. szám
- Dr. Szalay Zsuzsa - Kiss Benedek:
Az épületekben felhasznált energiahordozók primerenergia-tényezője: mennyi az annyi? – 1. rész - Erdei István:
Okos technológiák megjelenése a szivattyútechnikában. 2. rész: példák - Polgár Eszter:
Airvent – Intelligens klíma- és légtechnikai rendszermegoldások - Sircz János:
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – Kata-hőmérő - TOSHIBA AIR-COND:
A TOSHIBA ESTIA levegő-víz hőszivattyú termékcsaládja az új Monobloc használati melegvíz készítő modelleknek köszönhetően ütőképes termékekkel bővül - Kardos János:
Magyarország legnagyobb irodaháza, a TELEKOM székház is a Carriert választotta - Bezzeg Pál - L. Szabó Gábor:
Téli gyakorlati fa fűtőérték meghatározása házi mérés alapján - Kovács István:
Légkomfort a lakótérben - Lánczi János:
Levegő-víz hőszivattyú – a rohamosan terjedő fűtési megoldás - Kovács Zoltán:
HMV készítés könnyedén, higiénikusan IDM hőszivattyúkkal - Knauf Insulation Kft.:
Tégy az egészségre káros zaj ellen! - Parsch Ádám:
Takarékoskodjunk az energiával – új lehetőség légtechnikai rendszerek optimalizálására
Hozzászólások
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – Kata-hőmérő
Még nem érkezett hozzászólás!
Sircz János
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – Kata-hőmérő
Sircz János
igazgatósági tagÉpületgépészeti Múzeum
Hill-féle Kata-hőmérővel határozható meg a Kata-érték, ami az ember hőterhelésének egyik mérőszáma.
A Kata-hőmérő a lenti ábra bal oldala szerinti kialakítású, üveg hőmérőhöz hasonló műszer. A mérőfolyadék (általában festett alkohol) az alsó nagyobb tartányban helyezkedik el. Ezt kapilláris cső köti össze a felső, kisebb tartánnyal. A kapilláris csövön jelölve van a 35 és 38 °C-nak megfelelő folyadékszint. A jelzett hőmérsékletek középértéke 36,5 °C, az egészséges ember test-hőmérséklete. A műszeren fel van tüntetve egy hitelesített műszerállandó is. Az ábrán középen a Kata-hőmérő fényképe is látható.
Mérés előtt a nagyobb folyadéktartányt meleg (50 – 70 °C hőmérsékletű) vízbe mártva a folyadékszintet a felső (kis) tartány közepéig növeljük. A műszert szárazra töröljük és a mérés helyén felfüggesztjük (semmi esetre se tartsuk kézben és ügyeljünk arra, hogy ne lengjen). Stopperórával mérjük a folyadékszint 38-ról 35 °C-ra csökkenésének idejét. A műszerállandót osztva a mért idővel (másodpercben) nyerjük a Kata-értéket, amely arányos a hőterheléssel.
Például nagyon melegnek érezzük a 3 alatti, melegnek a 3 - 4 közötti, kellemesnek a 4 - 6 közötti, hűvösnek a 6 - 9,5 közötti és hidegnek a 9,5 feletti Kata-értékkel jellemezhető környezetet.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/9-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).