Lapszámok

Az első kérdés, ami egy vízhálózatnál felmerül, lehet az csaptelep, fitting, szerelvény vagy cső, hogy az ÁNTSZ-engedélye rendben van-e! Magyarországon az ivóvíz-, vagy HMV-hálózatokban, a vízzel érintkezésbe lépő részekben tilos ÁNTSZ-engedély nélküli termékeket alkalmazni. Hiába a neves német gyártó méregdrága csaptelepe szigorú német, svájci vagy osztrák engedélyekkel, mert hazánkban a magyar bevizsgálás a döntő, és kizárólag ezzel lehet megfelelni a szabályainknak. 2015. február 1-ig egy gyári képviselet két horganyzott acélcső rendszere rendelkezik ÁNTSZ engedéllyel, az is csak 30 °C-ig. Ebből következően ezek a csőrendszerek sem használhatók a HMV hálózatokhoz, csak ivóvízhez.

A jelenleg is beépített horganyzott acélcsövek csak kis része felel meg a hidegvíz hálózatokhoz, míg a HMV területre egynek sincs hazai engedélye. Az ÁNTSZ-engedélyek nyilvántartása 2004-ig megtekinthető az internetes felületükön. E 11 év alatt hány kilométer csövet terveztek és építettek be engedélyek nélkül a hazai vízhálózatokba?! Hogyan kerülhette el ez a hiányosság a precíz projektvezetők figyelmét, akik legtöbbször a munka megkezdése előtt begyűjtik a beszerzendő anyagok szükséges papírjait? Hallottunk már olyan esetekről, amikor a műszaki ellenőrök más anyagú csöveket kicseréltettek, visszabontattak a kivitelezővel, csak azért, mert a betervezett 20 bar nyomású verzió helyett 16 barost épített be. 

Az engedély nélküli horganyzott acélcsövek a hagyományok miatt meddig lesznek érinthetetlenek?

A helyzet furcsaságát egy 2012. decemberi példa is bizonyítja. Egy jó nevű osztrák cég PP-R csövének magyarországi bevizsgálása folyt augusztus óta az ÁNTSZ számára a feladatot elvégző OKI-nél. Annak ellenére, hogy ez a csőtípus Ausztriában és Németországban higiéniai szempontból is engedéllyel rendelkezik az ivóvíz rendszerekhez, a bevizsgálás során nemcsak a csöveket tesztelték, hanem a csőgyártás alapanyagául szolgáló granulátum-beszállítótól is bekérték a pontos összetételt (mivel ez bizalmas adat, ezt kizárólag titoktartási dokumentummal adták meg). Az így elhúzódó engedélyeztetés vége felé a magyar képviselet egy több millió Ft-os megrendelést nyert meg egy vidéki nagyvárosban. A kivitelező természetesen előre kérte az engedélyeket (az ÉME engedélyt meg is kaphatta), s hiába állított ki a bevizsgáló szerv (OKI) egy dokumentumot arról, hogy a vizsgálatait befejezte és a PP-R vezeték 80 °C-on is megfelelt a magyarországi higiéniai követelményeknek, nem merték beépíteni a termékeket. Kérdem én: eközben hány kilométer horganyzott acélcsövet építettek be a vízhálózatokba hazánkban, mindenféle higiéniai engedély nélkül?!

Az alábbi fotókon szemléltetjük, hogy milyen következményekkel jár a nem megfelelő csövek beépítése a vízhálózatokba.

1. A korróziós bemaródások egyike

2. Átlyukadások a külső meneten, 2 év után átlyukadt a menetnél

További részletek lapunk 2015/7-8-as számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).