Erősödik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szerepe az építőiparban
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Barna Lajos PhD
Erősödik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szerepe az építőiparban
2013 nyara óta létezik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ), melyet az építőipari lánctartozások visszaszorítása érdekében hoztak létre. Az első másfél év tapasztalatairól és a folytatásról Máté Miklóst, a TSZSZ vezetőjét kérdeztük.
Hogyan lehet röviden összegezni a TSZSZ első másfél évét?
Az újságírók általában nem szeretik a számokat, de azt gondolom, egy szaklapban néhány adat megengedhető. 2014. év végéig összesen 204 kérelem érkezett a TSZSZ-hez. A kérelmekhez tartozó beruházási összérték 48,6 Mrd Ft volt, ebből a kérelmekben megjelölt vitatott összegek nagysága is összességében csaknem 6 Mrd Ft. Az eddig lezárult szakértői eljárások során a szakértői tanács átlagosan a kérelmezett összegek 70%-át ítélte jogosnak.
Jellemzően kik fordulnak Önökhöz?
Eddig a legkisebb vitatott összeg 315 000 Ft, a legnagyobb 1,5 Mrd Ft volt, de a vitatott összegek megoszlásából, illetve a kérelmezők személyét vizsgálva is jól látható, hogy jellemzően a leginkább kiszolgáltatott mikro-, kis- és közepes vállalkozások kérik a TSZSZ segítségét, akiknek nincs saját jogi apparátusuk a követelések érvényesítésére.
Miért érdemes a TSZSZ-hez fordulni?
A TSZSZ eljárása nem csodaszer, önmagában nem tudja megoldani a problémát, de mindenképp javítja a kérelmező tárgyalási pozícióját, ha egy háromfős, független igazságügyi szakértőkből álló szakértői tanács állapítja meg, hogy a szerződés szerinti munka „teljes bizonyossággal” elkészült, és annak a szerződés szerinti ellenértékét a kérelmező jogosan követeli. Ennek köszönhető, hogy az ügyek 25-30%-a a szakvélemény hatására egyezséggel zárul. Ha viszont nem jön létre egyezség, akkor a TSZSZ szakvéleménnyel bírósághoz is lehet fordulni, ahol értékhatártól függetlenül kiemelt ügyként kezelik és egy éven belül jogerős ítélettel le kell, hogy zárják a TSZSZ szakvéleményére alapított pert. A kérelmezőnek, itt már felperesnek, további garanciákat is biztosít a jogalkotó azért, hogy a TSZSZ által jogosnak tartott követelését érvényesítse: kérhet ideiglenes intézkedést a megállapított összegre, vagy végső esetben biztosítási intézkedéssel végrehajtást az adós vagyonára, megakadályozva, hogy az alperes az eljárás befejezése előtt eltűnjön a pénzével.
További részletek lapunk 2015/1-2-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).