Lapszámok
2015 1-2. szám
- Dr. Magyar Zoltán PhD - Németh Gábor:
Közel nulla energiaigényű középületek követelményrendszere dél- és kelet-európai országokban (RePublic_ZEB projekt) - Boór András - Eördöghné Dr. Miklós Mária:
Víztakarékosság az ivóvíz-előállításban – Magyar ultraszűrő membrántechnológia Oroszországban - András-Tövissi Balázs - Dr. habil Kajtár László PhD:
Irodahelyiségek levegőhőmérsékletének optimalizálása hőkomfortra - Belafi, Zsofia - Gelesz, Adrienn - Reith, Andras PhD:
Önálló családi ház energia-, költség- és komfort alapú optimalizálása a jövő klímájának figyelembevételével (Magyar Épületgépészek Napja 2014 – PhD szekció, ANGOL NYELVŰ) - Dr. Both Balázs - Dr. Szánthó Zoltán - Dr. Goda Róbert PhD:
Részlegesen korlátozott légsugár tapadásának elemzése kísérleti módszerrel és CFD alkalmazásával (Magyar Épületgépészek Napja 2014 – PhD szekció) - Czétány László - Dr. Szánthó Zoltán - Láng Péter DSc:
Légtechnikai befúvószerkezetek átfolyási számának meghatározása (Magyar Épületgépészek Napja 2014 – PhD szekció) - Kmeťková, Jana Bartošová - Prof. Ing. Petráš, Dušan PhD:
Lakóépület felújításának életciklus költségelemzése (Magyar Épületgépészek Napja 2014 – PhD szekció, ANGOL NYELVŰ) - Kováčová, Diana Ing.:
Szolár rendszerek vizsgálata a TRNSYS energia szimulációs programmal (Magyar Épületgépészek Napja 2014 – PhD szekció, ANGOL NYELVŰ) - Kerekes Attila:
Biomassza kazánok teljesítménytényezője és a hőtárolás vesztesége – 2. rész - Dr. Jasper Andor PhD - Kovács Zoltán:
A Blasius-formula alkalmazhatóságának korlátai - Seidl Gábor:
Akkor hogyan tovább szeptembertől? – Kérdések a fűtés és melegvíz-ellátás területén, Magyarországon - Kovács István:
ErP 2015 – Elfogyott a türelmi idő - Dr. Barna Lajos PhD:
Erősödik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szerepe az építőiparban - PentA-KlímA Kft.:
A jövő már ma jelentkezik Önnél - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Csáki Gábor
Hozzászólások
A Blasius-formula alkalmazhatóságának korlátai
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Jasper Andor PhD - Kovács Zoltán
A Blasius-formula alkalmazhatóságának korlátai
Dr. Jasper Andor PhD
egyetemi adjunktusBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
Kovács Zoltán
okleveles épületgépész mérnök, PhD doktoranduszBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék, a Magyar Energetikai Társaság tagja
1. Bevezetés
A gépészmérnöki gyakorlat igen fontos részét képezik a csővezetékekben végbemenő áramlások vizsgálatai. E folyamatok elméleti és gyakorlati vizsgálatára jól használható leírási módszerek állnak rendelkezésünkre. Az áramlások leírásában általában kitüntetett szerepe van a közeg nyomásvesztesége meghatározásának.
Ismert, hogy az áramló közeg nyomásveszteségét az alábbi képlettel határozhatjuk meg:
ahol
Δp – nyomásveszteség [Pa],
ρ – a közeg sűrűsége [kg/m3],
w – a közeg sebessége [m/s],
λ – csősúrlódási tényező [–],
L – a vezeték hossza [m],
D – a vezeték átmérője [m],
Σζ – alaki ellenállások [–].
A képlet alkalmazásakor nagyon fontos a λ csősúrlódási tényező helyes számítása, és az azt befolyásoló tényezők körültekintő vizsgálata.
2. A csősúrlódási tényező számítása
A rendelkezésre álló numerikus, elméleti módszereknek és méréseknek köszönhetően a folyadékokban végbemenő folyamatokat jól ismerjük. A XIX. század híres tudósának, Reynolds-nak a kutatásai egyebek mellett a csővezetékekben létrejött áramlások leírására irányultak, feltételezve, hogy a közeg newtoni (és viszkózus). Elméleti vizsgálataiban a gyakorlati eredményekkel egyezően arra az eredményre jutott, hogy a turbulens és a lamináris áramlás leírásában legfontosabb szerepe a róla elnevezett dimenziótlan számnak van.
Az áramlás jellegét meghatározó hasonlósági kritérium a Reynolds-szám:
ahol D – a cső átmérője [m],
w – a csőben mérhető átlagsebesség [m/s],
ν – kinematikai viszkozitás [m/s2].
A későbbi kutatók a λ csősúrlódási tényező leírására alapvetően a Re-számot alkalmazták, és a mai műszaki tervezési gyakorlatban is azokat az összefüggéseket használjuk, amelyek a Re-számot és a relatív csőérdességet (k/D) tartalmazzák. Ezek a számító képletek jól beváltak, ha az alkalmazási feltételeket helyesen vesszük figyelembe, megfelelően pontos eredményeket kapunk. Ezek a képletek Magyarországon is szabványosítva vannak, és a modern ipari államokban a tervezésekben egyezményesen ezeket a képleteket alkalmazzák. Fontos megemlítenünk, hogy a Re-szám egyben kritériumként is szolgál a lamináris és a turbulens áramlások szétválasztására. Csőben a lamináris-turbulens átalakulás Re = 2300 körül megy végbe. A λ csősúrlódási tényező meghatározására szolgáló képleteket a következő oldalon látható 1. táblázat tartalmazza, a függvények alakulását kifejező görbesereget Moody-diagramnak nevezzük (1. ábra).
1. ábra. Moody-diagram
További részletek lapunk 2015/1-2-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).