Lapszámok

Az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) előírja a tagállamok számára, hogy a külső térelhatárolók részét képező épületelemekre vonatkozóan energiahatékonysági követelményeket, a meglévő épületekbe beépített épületgépészeti rendszerek általános energiateljesítménye, megfelelő beszerelése, valamint megfelelő méretezése, beállítása és ellenőrzése tekintetében pedig rendszerkövetelményeket határozzanak meg.

Magyarország követi az EU jogalkotás folyamatát, szorgalmas jogászok fordítják és a hatályos magyar jogrendbe át is emelik az EU szabályozásokat.

Nem történt ez másként a Bizottság 813/2013/EU rendelete vonatkozásában sem – 2013 augusztusa óta a rendelet már ismert és most a hatályba lépés előtti utolsó pillanatban ébred a szakma és kérdezi, hogyan tovább? Sok fórumon értelmezzük és a gyakorlati végrehajtás szintjére próbáljuk emelni a jogszabály által előírt követelményeket.

Hogyan szól ez a rendelet?

2015. szeptember 26-tól kezdődően nem lehet forgalomba hozni a rendelet követelményeit nem teljesítő készülékeket.

Melyek ezek a követelmények?

A szezonális helyiségfűtési hatásfokra vonatkozó követelmények szerint 2015. szeptember 26-tól a fűtőberendezések hatásfoka és szezonális helyiségfűtési hatásfoka az alábbi értékeknél nem lehet alacsonyabb:
• A legfeljebb 70 kW mért hőteljesítményű helyiségfűtő tüzelőkazánok és a legfeljebb 70 kW mért hőteljesítményű kombinált tüzelőkazánok esetében (kivéve a ≤10 kW mért hőteljesítményű B1 típusú kazánokat és a ≤30 kW mért hőteljesítményű B1 típusú kombinált kazánokat) a szezonális helyiségfűtési hatásfok nem csökkenhet 86% alá.
• A legfeljebb 10 kW mért hőteljesítményű B1 típusú kazánok és a legfeljebb 30 kW mért hőteljesítményű B1 típusú kombinált kazánok esetében a szezonális helyiségfűtési hatásfok nem csökkenhet 75% alá.
• A 70 kW mért hőteljesítménynél nagyobb és a 400 kW mért hőteljesítményt meg nem haladó helyiségfűtő tüzelőkazánok, továbbá kombinált tüzelőkazánok esetében a 100%-os mért hőteljesítményen mért hatásfok nem csökkenhet 86% alá, a 30%-os mért hőteljesítményen mért hatásfok pedig nem csökkenhet 94% alá.
• Elektromos helyiségfűtő kazánok és elektromos kombinált kazánok esetében a szezonális helyiségfűtési hatásfok nem csökkenhet 30% alá.
• Kapcsolt helyiségfűtő berendezések: a szezonális helyiségfűtési hatásfok nem csökkenhet 86% alá.
• Hőszivattyús helyiségfűtő berendezések és hőszivattyús kombinált fűtőberendezések, kivéve az alacsony hőmérsékletű hőszivattyúkat: a szezonális helyiségfűtési hatásfok nem csökkenhet 100% alá.
• Alacsony hőmérsékletű hőszivattyúk: a szezonális helyiségfűtési hatásfok nem csökkenhet 115% alá.

Mérnökember lévén, teljesen tiszta a feladat – ezeknek a követelményeknek gázkészülékek esetén csak kondenzációs kazánnal (mondhatjuk úgy is, mai tudásunk szerint többnyire csak kondenzációs kazánnal) lehet megfelelni. A köznyelv úgy is vette át a szabályozást, hogy csak kondenzációs készülék kerülhet forgalomba.

Kicsiny hazánk és a sajtó szereti a szenzációt. Szeretjük a már meglévő feladatot is nehezíteni, olyan gödröt is képesek vagyunk magunknak ásni, amelybe beleugorva sokat panaszkodunk, hogy ebből már igen nehéz kijönni!

Mire is gondolok itt?

A sajtó úgy vette át a szabályozással kapcsolatos kommunikációt, hogy szeptembertől már nem lehet más kazánt felszerelni, csak kondenzációs kazánt. Ez nem igaz – a rendelet az EU-n belüli forgalomba hozatalról döntött – vagyis a gyártó szeptembertől kezdődően nem adhat el a hatásfoki követelményeket nem teljesítő készüléket. A rendelet semmilyen kitételt nem tartalmaz a felszereléssel kapcsolatban. Ebből egyenesen következik, ha valaki hozzájut, vásárol még kereskedőtől ilyen készüléket, akkor azt minden további nélkül felszerelheti.

Arról is beszélnek, illetve a szolgáltatókkal való egyeztetés során olyan vélemények is napvilágra kerültek, hogy – pongyolán fogalmazva – az engedélyes szeptember után már nem ad ki hagyományos készülékre engedélyt.

Igen, nehezíthetjük a saját életünket, de ilyen követelmény az EU-tól nem érkezett. Sőt! A rendeletalkotó célja az volt, hogy a technológiaváltás a lehető legkisebb károkozás mellett valósuljon meg, a piaci résztvevők, tervezők, kereskedők, kiskereskedők, szerelők folyamatban lévő munkáit zavartalanul be lehessen fejezni. A kereskedők a meglévő készleteiket el tudják még adni, és legyen meg a végfelhasználó jogbiztonsága is, hogy a kiadott engedélyének megfelelően a kivitelezés is megtörténhet a határnap után.

Ezt a gyakorlatot követi a környező országok mindegyike. Ezzel szemben nálunk olyan törekvések ütik fel a fejüket, hogy tegyük ezt a rendeletet még szigorúbbá a bevezetésben, mint amilyen. Tiltsuk a hagyományos készülékek üzembe helyezését, ne adjunk ki engedélyt hagyományos készülékekre. Miért is? Ez kinek is jó? Mindenkinek az életét nehézzé tesszük és ezt senki, de senki nem várja el tőlünk. A hagyományos technológia a rendelet következtében ki fog futni. Gond nélkül. Nem szükséges zavart okozni olyan kiegészítésekkel, amellyel a hagyományos készülékek felszerelése tiltásra kerülhetne a határnap után.

Hazánkban 1,2 millió, egyes vélekedések szerint közel 2 millió készülék érintett. Az új építés nem jellemző már, Magyarország cserepiac. Az évi, közel 50 ezer készülék 97%-a készülékcsere, vagy a fűtés rekonstrukciós beruházásokban kel el.

A sajtóban megjelent hírekben, amivel teljes mértékben a lakosságot sokkolják, arról lehet olvasni, hogy egy eddig közel 300 ezer forintba kerülő készülékcsere a technológiai váltás következtében milliós nagyságrendű lesz.

További részletek lapunk 2015/1-2-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).