Lapszámok

Bevezetés

A négyszög keresztmetszetű befúvószerkezetek igen elterjedtek a légtechnikai rendszerekben, ami egyrészt belsőépítészeti, esztétikai okokkal magyarázható, másrészt pedig áramlástechnikai szempontból kedvező tulajdonságokkal rendelkeznek. A négyszög befúvók egyik gyakran alkalmazott típusa a rés, amely lehet egy-, két-, három-, esetleg négysoros kivitelű. A résbefúvó oldalaránya a szerkezet hosszának és szélességének a hányadosa, ami fontos tervezési paraméter. A változó oldalarány hatással lehet a helyiségbe vezetett szellőztető légsugárra és a légsugár által a tartózkodási zónában kialakított áramlásra is. Cikkünkben egy kisterű irodahelyiségben vizsgáljuk az egysoros résbefúvó szerkezet oldalarányának hatását egy érintőleges légvezetési rendszerre.

A kisterű irodahelyiség, mint a zárt terek egy típusa, igen elterjedt világszerte. Éppen ezért nem meglepő, hogy több hazai, illetve nemzetközi európai szabvány ad meg irányértékeket a belső levegő komfort tervezéséhez kisterű irodákra vonatkozóan. A komfort kifejezés egyszerű, ugyanakkor rendkívül komplex jelentéssel bír, amely magában foglalja a belső levegő minőségét, a hő- és huzatérzetet, az akusztikát, a világítást, vagy akár a belső építészet esztétikáját is. Légtechnikai szempontból a huzatérzetnek nagy jelentősége van, hiszen meghatározza a szellőztetett helyiségben tartózkodók egészségi állapotát, munkavégző képességét, valamint az épület energiafelhasználását is. A huzatérzetre számos fizikai, fiziológiai tényező gyakorol hatást. Épületgépészeti, pontosabban fogalmazva légtechnikai szempontból a három legjelentősebb komfortjellemző: a levegő időbeli átlagsebessége, az átlagos légsebesség időbeli ingadozása és a légsebesség módusza (leggyakrabban előforduló értéke). Jelenleg a legtöbb szabvány a helyiség teljes tartózkodási zónájára határozza meg a légsebesség és turbulencia-fok javasolt értékeit, figyelmen kívül hagyva a zóna egyes részeit, illetve a befúvási jellemzők légsebességre gyakorolt hatását. Mindezek a hiányosságok kijelölik azokat a kutatási célkitűzéseket, amelyek megvalósításának eredményeiből jelen cikkben szeretnénk néhányat bemutatni. A kutatásaink során kapott eredmények hozzájárulhatnak a huzatkomfort pontosabb tervezhetőségéhez.

A levegő mozgás és a tartózkodási zóna komfortjának összefüggése

A megfelelő belső levegő komfort biztosítása ma már alapvető követelmény az épületek átadásakor-átvételekor. A huzathatás az egyik legzavaróbb diszkomfort tényező, amely amellett, hogy egészségügyi kockázatot rejt, növelheti az épület energiafelhasználását a megemelt belső hőmérséklet révén. A helyiségben várhatóan kialakuló huzathatás becsülhető az Európában alkalmazott és elfogadott Fanger-féle huzatmodellel. Ennek alapján a huzathatással várhatóan elégedetlenek százalékos aránya az alábbi összefüggéssel számítható az ISO 7730 szabvány szerint:

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/11-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).