Lapszámok
2017 9. szám
- Virág Zoltán - Virág Zsolt - Orosz Tamás:
Épület Információs Modellezési eljárás alkalmazása az épületgépészetben (BIM tervezés) - Baumann Mihály:
Épületek energetikai felújításának optimalizálása - Reho Sándor - L. Szabó Gábor:
Egy irodaépület hőenergia igényeinek vizsgálata a hőfokgyakorisági görbe felhasználásával - Wouters, Peter - Laustsen, Jens:
Az okos épület tényező (angol nyelvű) - Szebellédi Tamás:
Lendületben a lakásépítés – a megvalósítás kihívásai - Dr. Szalay Zsuzsa - Kiss Benedek:
Dinamikus paraméterek az energiaigény számításában. 1. rész: Nettó fűtési energiaigény avagy szorozzunk-e hasznosítási tényezővel? - Dr. Csomor Rita:
Hőfokhíd és fűtési idény hossza. Elmélet és gyakorlat. 4. rész: A TNM-rendelet hőfokhíd táblázata - Tóth Attila:
Ahol a csúcstechnológia alapfelszereltség. Galletti V-IPER (50 – 380 kW) folyadékhűtő és hőszivattyú sorozat - Schiedel Kéménygyár Kft.:
Miért kell kémény? - Knauf Insulation Kft.:
Szigetelni hitelből is megéri. Knauf Insulation: önfinanszírozó is lehet a családi házak hőszigetelése - Kovács István - Dóczi Balázs:
Energiahatékony szellőztetés – nagykonyhai szellőztető rendszerek - LG Electronics Magyar Kft.:
Környezetbarát hűtés és fűtés egyetlen rendszerrel, költséghatékonyan. Megérkezett az új, még energiatakarékosabb LG Therma V levegő-víz hőszivattyús rendszer - DencoHappel Austria GmbH Magyarországi Fióktelepe:
FläktGroup, a piac régi-új szereplője - Németh Csaba:
Mofém Multibox termosztátos rendszer - TOSHIBA AIR-COND:
Kicsi és nagy – a TOSHIBA közkedvelt levegő-víz hőszivattyúinak teljesítménykínálata mindkét irányban bővült
Hozzászólások
Hőfokhíd és fűtési idény hossza. Elmélet és gyakorlat. 4. rész: A TNM-rendelet hőfokhíd táblázata
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Csomor Rita
Hőfokhíd és fűtési idény hossza. Elmélet és gyakorlat. 4. rész: A TNM-rendelet hőfokhíd táblázata
Dr. Csomor Rita
Épületenergetikai tanúsító, fizikusEbben a cikksorozatban eddig megvizsgáltuk, hogy mi a háttere a 7/2006-os TNM rendeletben [1] és kapcsolódó publikációkban használt hőfokhíd és fűtési idényhossz fogalmak elméleti és gyakorlati megalapozásának és alkalmazásának. Most a rendeletbe épített hőfokhíd táblázat tételes vizsgálatát vesszük sorra. Ellenőrizzük, hogy matematikai szempontból megfelelő-e és feltárjuk a kapcsolatát az Országos Meteorológiai Szolgálat által közölt adatbázisokkal, és – további pontosító vizsgálatokat követően – javasoljuk a táblázat lecserélését.
Bevezetés
Ha azt szeretnénk tudni, hogy várhatóan mennyi lesz egy épület nettó fűtési hőigénye egy eljövendő átlagos évben, akkor több múltbeli év hőmérsékleti adataiból kell éves hőfokhidakat számolnunk, és valamilyen módon átlagot kell képeznünk, a kitűzött célhoz legjobban illeszkedő időszakra és ilyen módon. Szabatos matematikai formába öntve ez így néz ki ([2] [3]):
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2017/9-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont csak havonta egy alkalommal!).