Lapszámok

Tudatosság, komplexitás

Az energiatudatosság a fenntartható fejlődés alappillére nemcsak a lakóépületekben, hanem az oktatási és az irodaépületek építésénél valamint felújításánál is. Alacsony üzemeltetési költségű épülethez nemcsak jó hőszigetelő képességű külső határoló szerkezetek, hanem megfelelően működő gépészeti rendszerek is szükségesek. A felhasznált hőenergia célzott csökkentését a külső épületburok hőszigetelő képességének fokozásával elérhetjük, de a fokozott légzárás következtében a belső komforttényezők törvényszerű romlásával is számolnunk kell, ami egészségünkre, közérzetünkre, teljesítőképességünkre is kihathat. Tehát egyrészt fent kell tartanunk a minőségi építőanyagok kedvező hőszigetelési jellemzőit, valamint ezzel párhuzamosan egyensúlyt kell találnunk a belső levegőminőség fenntartásával is, ezért tudnunk kell az egész épületet egy komplex rendszerként vizsgálni.

Az optimális belső levegőminőség fenntartása

A kedvező belső környezet kialakítása, fenntartása a különböző belsőépítészeti, világítási, akusztikai feltételek mellett nagymértékben függ a belső levegő minőségétől is. A belső levegő minőségét viszont sok egyéb paraméter mellett a kedvező légtechnikai jellemzők beállításával tudjuk befolyásolni, ezért a gépészeti megoldások körében a légtechnikára egyre több figyelmet kell fordítani. Az Európai Unió egyre több tagállamában ismerik fel és követelik meg az oktatási intézmények, kereskedelmi épületek szellőzésének szabályozottá tételét. 

Az egyik legnehezebb feladat pont azokban az intézményekben megteremteni a jó belső levegőminőséget, ahol a kihasználtságot előre pontosan nem lehet meghatározni, vagy időben nagyon eltérő frisslevegő-igénnyel rendelkeznek. Ezek például azok az oktatási intézmények, középületek, kisebb irodák, ahol nincs központi légkezelés, légcsere, így a szellőzéssel kellene megteremteni a jó belső levegőminőséget. A hatékony légcsere szabályozásról gondoskodó szellőzőrendszer elengedhetetlenül szükséges része egy korszerű épületnek.

1. ábra. A jó belső levegő- minőség az osztályteremben kiemelten fontos

A különböző rendeltetési célú helyiségek különböző frisslevegő-igénnyel rendelkeznek. Az Európai Unió országaiban végzett vizsgálatok megállapították, hogy például egy iskolai osztályterem átlagosan a nap 60%-ában van kihasználva, míg pl. egy irodai tárgyaló a nap 15%-ában. Az eltérő igények miatt elmondhatjuk, hogy hatalmas a potenciál az igények szerint történő szellőztetésben a fenti épületek esetén. Egyértelmű, hogy az optimális belső levegőminőség fenntartásához az egyik esetben elegendő a nap 60, míg a másik esetben a nap 15%-ában intenzív légcserét fenntartani. Ehhez mindenképpen szükséges automatikusan érzékelni minden egyes helyiségben, teremben a levegő szennyezettségi szintjét, és ehhez igazítani a szellőztetés intenzitását. 

Az osztálytermekben kis helyen 25 – 30 diák is tanul egyszerre, ezért kiemelten fontos, hogy a diákok koncentrálóképessége az óra alatt mindvégig megmaradjon. 

A vizsgálatok kimutatták, hogy számos esetben a koncentrálóképesség a CO₂ szint megemelkedésével egyenesen arányosan csökkent. Mivel hazánkban nagyon sok épület szorul felújításra, ezért az intézményi felújításoknál nem lenne szabad szellőzőrendszer telepítése nélkül engedélyezni külső homlokzati építészeti beavatkozást (pl. nyílászáró cserét), mivel a nyílászárók csökkent szellőzőképessége befolyásolja a tanulók szellemi teljesítőképességét is. A fokozott légzárású nyílászárók nagy nyomáskülönbség esetén sem engednek be meghatározható mennyiségű friss levegőt, ezért a tantermekben, irodákban a benn tartózkodók számától függően nagyon hamar elfogyhat a levegő.

Több nemzetközi vizsgálat is azt mutatta, hogy a nagyon magas CO₂ szint (4 - 5000 ppm vagy több) okozhat fejfájást, légzési nehézséget, hányingert. Ennek egészségre és munkára gyakorolt következményeit nem lehet figyelmen kívül hagyni. 

A 2. ábrán láthatjuk, hogy szellőzőrendszer nélkül egy osztályteremben a CO₂-koncentráció jelentősen változik, és eléri a magas koncentrációértéket, majd miután szünet következik, a PPM szint az ablaknyitásos szellőzés miatt visszaesik, és a folyamat a következő tanórán kezdődik elölről. Ezzel szemben folyamatos, érzékelésen alapuló hatékony szellőzés esetén a CO₂ szint változatlanul alacsony marad, így a figyelem az óra egészében fenntartható.

2. ábra. A CO₂ szint változása az osztályteremben szellőztetés nélkül és páraszabályozott rendszer esetén

További részletek lapunk 2015/11-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).