Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2015

2015 11. szám

Hozzászólások

Irodaépület belső operatív hőmérséklete és energiafelhasználása közötti összefüggés vizsgálata monitoring módszerrel (LEKTORÁLT CIKK)

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Kocsis Frigyes - Dr. Magyar Zoltán PhD - Dr. Barótfi István professzor emeritus

Irodaépület belső operatív hőmérséklete és energiafelhasználása közötti összefüggés vizsgálata monitoring módszerrel (LEKTORÁLT CIKK)

Kocsis Frigyes

doktorandusz
Szent István Egyetem

Dr. Magyar Zoltán PhD


Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék

Dr. Barótfi István professzor emeritus


MATE Műszaki Tudományi Doktori Iskola

1. Bevezetés

Az Európai Parlament és Tanács 2010/31/EU irányelve az épületek energiahatékonyságáról rögzíti, hogy az Európai Unió teljes energiafogyasztásának csökkentése érdekében az energiaszükséglet kezelését fontos eszközként szükséges használni [1]. A 2002/91/EK irányelve az épületek energiahatékonyságáról kiemeli, hogy a lakás és szolgáltatói ágazat, amelynek legnagyobb részét az épületek teszik ki, az Európai Unió végső energiafelhasználásának több mint 40%-ért felelős és ennek mértéke folyamatosan bővül [2]. A bővülés az energiafogyasztás, valamint a széndioxid kibocsátás növekedésével is jár.

A 2012/27/EU irányelvben az Európai Unió elismerte, hogy az uniós energiahatékonysági célkitűzések megvalósítása nem halad megfelelő ütemben és így a közlekedés, a gyártási folyamatok mellett kiemelten az épületek terén elérhető további energia-megtakarítási lehetőségeket kell kiaknázni [3]. Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv szerint a további energiahatékonyság fokozására irányuló intézkedések esetében a klimatikus és a helyi feltételek mellett, a beltéri klimatikus viszonyokat is figyelembe kell venni [1].

A hazai villamos energiafogyasztás három fő fogyasztási területre oszlik: ipar, szolgáltatások és a háztartások [5]. Elmondható, hogy a MAVIR által közzétett villamos energiafogyasztási elemzések alapján a három szektor fogyasztása közel azonos. Az Európai Unió kiemelten jelöli meg a háztartásokat, valamint a szolgáltatói szektort mint a lehetséges legnagyobb további energiafelhasználást csökkenteni képes szereplőket [6].

 

2. Jogszabályi környezet

A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról, valamint az e TNM rendeletet módosító 20/2014. (III. 7.) BM rendelet határozza meg az irodaépületek és helyiségek esetében az épületgépészeti rendszerre és ezen belül a belső hőmérsékletre vonatkozó előírásokat [7]. A belső hőmérsékletre vonatkozó előírásokat az 1. táblázat foglalja össze épület- vagy helyiség-igények függvényében.

1. táblázat. Az épületgépészeti rendszer tervezéséhez figyelembe vehető operatív hőmérséklet adatok

 

Az iroda funkció esetében a fűtésnél a hőmérséklet tartomány 20 – 24 °C közötti, míg a hűtésnél 23 – 26 °C közötti. Az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírások esetében a 20/2014 (III. 7) BM rendelet által módosított 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet alapján a belső hőmérsékletekre vonatkozó előírásokat, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, akkor a 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben rögzített hőmérsékleti adatokat kell figyelembe venni, azonban megfelelő megoldást jelent az MSZ EN 15251:2007 szabvány szerinti légállapot követelmények alkalmazása is.

Az épületek energia-teljesítőképességének tervezésére és becslésére, levegőminőségére, hőmérsékletére, fény- és akusztikai viszonyaira vonatkozó beltéri bemeneti paramétereiről szóló MSZ EN 15251:2007 szabvány határozza meg az épületek energiafogyasztására hatással bíró beltéri környezeti tényezőket, a beltéri klimatikus viszonyok ellenőrzésére, és mérésének módjáról szóló az eljárásrendet, valamint a már meglévő épületek esetében a beltéri klimatikus viszonyok monitorozása során alkalmazott paramétereket is. A mérés során olyan helyiség(ek) kiválasztása szükséges, ahol a felhasználók a bent tartózkodásuk idejének jelentős százalékát töltik el és a mérési mintavételezés időben alkalmas az elemzésre. A nagyméretű irodaépületek esetében nem szükséges minden helyiséget önállóan méri, reprezentatív mintavételi eljárással a helyiségek 5 – 10%-át is elegendő vizsgálni [8].

 

3. A monitoring rendszer bemutatása

A vizsgálat során a beltéri klimatikus viszonyok vizsgálatára mérési és monitoring rendszert építettünk ki egy budapesti irodaépületben, amelyet az MSZ EN 15251:2007 szabvány szerint telepítettünk.

 

További részletek lapunk 2015/11-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!