Lapszámok

Bevezetés

A 7/2006. (V. 24.) TMN rendeletet (továbbiakban TNM rendelet) módosító 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet 5. § c) pontja 2016.01.01-től beiktatja a közel nulla energiaigényű épületek módosított követelményeit tartalmazó 6. mellékletet, amely alapján a közel nulla energia igényű épületeknek teljesíteni kell a felhasznált minimális megújuló energia részarányra előírt követelményt. Ennek értelmében az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy közelben előállított.

Az egyik lehetséges megújuló energiaforrás az épületekre telepített, és az országos villamos hálózatra csatlakoztatott fotovoltaikus (PV) rendszer. Az ilyen PV rendszerek által termelt villamos energia elsősorban az épület villamosenergia-igényének kielégítésére fordítódik, azonban amennyiben az épület pillanatnyi teljesítményfelvétele alacsonyabb, mint a PV rendszer által szolgáltatott teljesítmény, a különbség az országos villamos hálózatba kerül betáplálásra, ahol a hálózat által ellátott többi fogyasztó ellátását szolgálja. A TNM rendelet 4. mellékletének XI. pontja szerint „az épület saját energetikai rendszereiből származó, az épületben fel nem használt és más fogyasztóknak átadott (a rendelet nem írja, de nyilván primer energiába átszámolt, mivel primerből csak primer vonható le) (fotovillamos vagy mechanikus áramfejlesztésből származó elektromos, vagy aktív szoláris rendszerből származó hő-) energia az épületben felhasznált primerenergia összegéből levonható” [1]. A TNM rendelet említett 6. mellékletének IV.1. táblázata meghatározza a megújuló primerenergia átalakítási tényezők értékét, amelyet a megújuló részarány számításba vételéhez alkalmazni kell. Az országos hálózatból vásárolt elektromos áram esetében ez az átalakítási tényező: e_sus = 0,1 [1].

A fentiek alapján a PV rendszer esetében három dolgot kell meghatározni:
1. az épületben fel nem használt és más fogyasztóknak
    átadott energia mennyiségét,
2. az átadott energia primerenergia-átalakítási
    tényezőjét,
3. a PV rendszer által eredményezett megújuló
    részarányt.

Felmerül a kérdés, hogy a TNM rendeltet alkalmazva el tudjuk-e végezni egyértelműen a kijelölt feladatot?

A PV rendszer által termelt, az épületben fel nem használt és más fogyasztóknak átadott energiamennyiség meghatározása

A PV rendszer által adott időszakban termelt villamos energia hasznosítását az 1. ábra mutatja.

1. ábra. A PV rendszer által termelt energia hasznosítása

Az adott időszakban (egy év alatt) átadott energiát az exportált és importált energia különbségével kell számítanunk, azaz

E_ÁT = E_EX – E_IM = E_PVL – E_gi – E_ht          (1)

ahol
E_ÁT     – egy év alatt a PV rendszer által termelt
            energiából az országos hálózatba átadott
            energia [kWh/a],
E_EX     – egy év alatt az országos hálózatba betáplált,
            exportált – mért – energia [kWh/a],
E_IM     – egy év alatt az országos hálózatból vételezett, 
            importált – mért – energia [kWh/a],
E_PVL    – egy év alatt a PV rendszer által termelt energia 
            [kWh/a],
E_gi      – egy év alatt az épületenergetikai rendszerek
            villamosenergia-fogyasztása (hőtermelő-
            berendezések és a segédenergia igények,
            nem lakó funkció esetén a világítás) [kWh/a],
E_ht      – egy év alatt az épület nem épületenergetikai
            rendszereinek villamosenergia-fogyasztása
            (pl. háztartási gépek, számítógépek, felvonók
            stb.) [kWh/a].

Az átadott energia (1) szerinti számítása azonban nem problémamentes. Az E_PVL értékét a PV rendszer tervezése során meghatározzuk, az E_gi értékét pedig számíthatjuk a TNM rendelet 2. számú mellékletében közölt számítási eljárással. Nincs azonban adatunk az E_ht-ra, ennek hiányában viszont nem számíthatjuk az E_ÁT-t.

Az E_gi épületenergetikai rendszerek villamosenergia-fogyasztására történő elszámolás sem problémamentes. A TNM rendelet szerint a többféle forrásból táplált hőtermelő rendszer esetén az egyes forrásokból felhasznált energiahordozó mennyiségét az α_k lefedett energiaaránnyal vehetjük figyelembe, azonban erre nincs lehetőség több forrásból táplált segédenergia ellátásnál. 

További részletek lapunk 2015/11-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).