Lapszámok
2018 3. szám
- Dr. Csomor Rita:
Hőfokhíd és fűtési idény hossza. Elmélet és gyakorlat – 5. rész. A hőfokhíd analitikus közelítése - Gergely Dániel Zoltán:
Egyenes, hullámos falú csővezetékek csősúrlódási tényezője - Gyurkovics Zoltán:
Közösen a jól működő magyar épületgépészetért! – A MMK Épületgépészeti Tagozat tervei 2018-ra - Barótfi István:
Felhívás az Országos Magyar Épületgépészet Napja 2018. évi rendezvényeire - Derzsi István - Dr. Takács János PhD - Dr. Szánthó Zoltán - DI(FH) Stutterecker, Werner:
Magas épületek hő- és hidraulikai elemzése (angol nyelvű) - Sircz János:
Kincsek az Épületgépészeti Múzeumból – Kályhafűtés, avagy fűtés kályhával - Kinay, Uygur - Dr. Csoknyai Tamás PhD:
A felhasználói szokások által befolyásolt éves energiafelhasználás vizsgálata Törökország eltérő éghajlatú területein (angol nyelvű) - HAJDU Zrt.:
HAJDU: megújuló energiával… Új Z ErP sorozat - Polgár Győző - László Tamás:
Energiahatékonysági beruházások a siófoki távhőtermelésben - Atlas Copco Hungary Kft.:
Kompresszorok forradalmi technológiával - Magyar Kéménygyártó Kft.:
Fűtsünk takarékosan és biztonságosan
Hozzászólások
Hőfokhíd és fűtési idény hossza. Elmélet és gyakorlat – 5. rész. A hőfokhíd analitikus közelítése
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Csomor Rita
Hőfokhíd és fűtési idény hossza. Elmélet és gyakorlat – 5. rész. A hőfokhíd analitikus közelítése
Dr. Csomor Rita
Épületenergetikai tanúsító, fizikusSorozatunk mostani, ötödik cikkének előzménye dr. Garbai Lászlónak és Jasper Andornak a Magyar Épületgépészet 2012/10. számában megjelent „A külső hőmérsékletek tartamdiagramjának matematikai leírása” című írása [1]. Ebben egy 183 napos fűtési idény napi átlaghőmérsékleteinek eloszlására adnak egy nagyon jó közelítő képletet. Ezt a módszert az adatbázis kiterjesztésével továbbfejlesztve, az objektív hőfokhídra és a fűtési napok várható számára adunk analitikus közelítő függvényeket, az egyensúlyi hőmérséklet teljes szóba jöhető tartományában korlátozás nélkül.
Bevezetés
Az egyik legalapvetőbb fizikai mennyiség az épületenergetikában a hőfokhíd. Ugyan ez egy térben és időben változó, sztochasztikus mennyiség, mégis, avégett, hogy az ezzel végzett különböző számítások eredményeit össze lehessen hasonlítani, sokéves időjárási adatsorokból átlagolt értékeit egy rendelet [2] (a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet) táblázatban rögzíti. Bár a mérnöki munkában nem szokatlan, hogy bizonyos számításokat nem analitikus módszerrel (képletek révén), hanem táblázatból vett adatok alapján végeznek, a táblázattal megadott hőfokhíd többeket arra indított [3], [4], [5], [6], [7], hogy a „fűtési határhőmérséklet – hőfokhíd”, vagy a „fűtési idény hossza – hőfokhíd” tabellázott függvényre, vagy a kiindulási tartamdiagramokra analitikus közelítést adjanak.
Ismeretesek hatványfüggvényes, szinuszfüggvényes közelítések. Ezek vagy csak egy-egy résztartományra készültek, vagy csak az egyik kapcsolatra, vagy szűk az intervallum, ahol használhatók, és/vagy eltérő definícióknak felelnek meg. Érthető tehát, hogy a nem túl sikeres eddigi próbálkozások után a teljes külső hőmérsékleti tartományt és az egész évet lefedő, a valós meteorológiai adatoknak megfelelő tfh–Z–H összefüggésrendszer korrekt matematikai leírását még keresni érdemes.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/3-as számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).