Lapszámok

1. Bevezetés

Teremgarázsokban a szellőztetési feladatokra jellemzően kiterjedt légcsatorna-hálózatot építenek ki központi ventilátorokkal, pontszerű légbevezetésekkel és elszívásokkal, azonban az ilyen hagyományosnak mondható rendszerek a biztonsági és energetikai követelményeket nem elégítik ki kellő hatékonysággal.

A cikk célja, hogy bemutassa a teremgarázs-szellőztetés egy igen hatékony megoldását, a JET-ventilátoros szellőztetést, a rendszer felépítését és működési elvét. Mindenekelőtt azonban bemutatom a garázsoknál felmerülő szellőztetési feladatokat és az ezekhez kapcsolódó hatályos követelményrendszer vonatkozó részeit, így átfogó képet adva a garázsszellőztetésről a témában kevésbé járatos kollégák számára is.

2. Szellőztetési igények

2.1. Alap-szellőzés, CO-vészszellőzés
Bár a garázsok nem tekinthetők huzamos tartózkodású tereknek, de időszakos emberi tartózkodásról beszélhetünk, így minden körülmények között biztosítani kell a megfelelő belső levegő minőséget (BLM).

Garázsok esetén a jellemző károsanyag-terhelés a kipufogógáz, ami az üzemanyag típusától függően különböző arányban számtalan kémiai vegyületet tartalmaz. A tökéletlen égés következtében szén-monoxid is felszabadul, ami egészségügyi szempontból a legveszélyesebb összetevő: színtelen és szagtalan, bizonyos koncentráció felett halálos gáz halmazállapotú vegyület.

Ebből kifolyólag az alap- és vészszellőzés szén-monoxid koncentráció mérés alapján történik. A megengedett koncentráció-értékekre vonatkozóan a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 1. számú mellékletében találhatunk iránymutatást, amely szerint a munkahelyi levegőben a megengedett átlagos CO koncentráció érték 30 ppm, míg a csúcsérték 50 ppm.

Arra vonatkozóan, hogy mennyi szén-monoxid szabadul fel és ennek függvényében mennyi szellőző levegőt kell biztosítani, jelenleg hazánkban nincs rendelet szintű kidolgozott számítási módszer. Általában „fejadag” módszer alapján (1 gépkocsi beállóhoz tartozó fajlagos légmennyiség) határozzák meg a szellőző levegő térfogatáramát, azonban így jellemzően túlméretezetté válhat a rendszer, ami a beruházási és az üzemeltetési költségek növekedését okozza.

A „fejadag” módszer mellett létezik egy jóval pontosabb számítási módszer, amelyet a német VDI 2053 tartalmaz. Az irányelv többek között figyelembe veszi a gépjárművek által megtett út hosszát az út emelkedésétől függően, az álló gépkocsi által okozott CO-terhelést hideg illetve meleg motor esetén, és így tovább. Az így elvégzett számítások alapján általánosságban elmondható, hogy a hatékony CO-vészszellőztetéshez 12 m³/h·m²-nek megfelelő légpótlásra van szükség (alapterületre vonatkoztatva).

2.2. Hő- és füstelvezetés
Az alap- és CO-vészszellőzésen túl biztosítani kell a hő- és füstelvezetést is. Ebben a témában már léteznek hazai rendelet szintű előírások, amelyeket az idén március 5-től hatályba lépő – az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet részét képező – megújult Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ), illetve az új Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) fogalmaznak meg*. 

Az új szabályozás értelmében az OTSZ jellemzően az általános követelményeket fogalmazza meg, az ezeket kielégítő műszaki megoldásokat, számítási eljárásokat a TvMI-k tartalmazzák. Ezek alkalmazása önkéntes: el lehet térni tőlük, de ebben az esetben az alkalmazott műszaki megoldást a hatóság előtt igazolni kell. 

Jelenleg 10 db TvMI-t dolgoztak ki, ezek közül a TvMI 3.1:2015.03.30 fogalmazza meg a Hő és füst elleni védelemről szóló műszaki megoldásokat.

Nem célom részletesen bemutatni sem az OTSZ-t, sem a vonatkozó TvMI-t, de a teljesség kedvéért mindenféleképpen szükségesnek tartok néhány ide vonatkozó részt kiemelni.

Az OTSZ a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is felsorolja azokat az eseteket, mikor hő- és füstelvezető rendszert kell létesíteni. Az OTSZ 88.§ (1) bekezdése a garázs rendeltetésű helyiséget egyértelműen nem fogalmazza meg, de a három pontjában megfogalmazott kritériumokat jellemzően teljesítik a garázsok:
„ […]
a) 1200 m²-nél nagyobb alapterületű helyiségben, …
d) 100 m²-nél nagyobb alapterületű pinceszinti
    helyiségekben, …
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
    alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás
    feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi
    szakhatóság előírja.”

A hő- és füstlevezetés biztosítható természetes vagy gépi úton, illetve ezek kombinációjával (OTSZ 90.§). Természetes füstelvezetés esetén a 9. melléklet 1. táblázata szerint az alapterület 1%-ának megfelelő hatásos szabad nyílásfelületeket, míg gépi füstelvezetés esetén e felület minden 1 m²-ére 2 m³/s térfogatáramot kell biztosítani. 

Összességében elmondhatjuk, hogy a garázsok hő- és füstelvezetésével kapcsolatban – az általános műszaki szempontokon túl – mostanáig még a jelenlegi TvMI figyelembevételével sem került meghatározásra egy részletes műszaki megoldás, tehát ilyen formában teljes egészében a tervező felelőssége ennek kidolgozása.

3. Szellőztetési megoldások

3.1. Hagyományos rendszerkialakítás
Hazánkban az előzőekben leírt feladatokra az esetek túlnyomó részében központi elszívó ventilátort, szükség esetén légpótló ventilátort és az ehhez tartozó szerteágazó légcsatorna-hálózatot építenek ki (a CO-vészszellőzés miatt jellemzően alsó/felső elszívási pontokkal). Ezeknél a rendszereknél az alábbi problémák jelentkeznek:

• Helyhiány, ütközések
Mindkét szellőztetési feladatnál igen jelentős légmennyiségeket kell megmozgatni, ami még a komfort rendszerekhez képest nagyobb áramlási sebesség mellett is nagy keresztmetszetű légcsatornát igényel, és ez értelemszerűen a beruházási költségek növekedését idézi elő (ráadásul a tűzálló kivitel miatt 25 – 30%-kal drágább a légcsatorna anyagára). Mélygarázsok esetén a belmagasság csökkentésével jelentős szerkezetépítési költségeket lehet megtakarítani, hiszen a mélyépítési költségek komoly részarányt képviselnek. Így jellemzően igen alacsony belmagasságú terekben kell nagyméretű légcsatornákat kiépíteni, ami a tervezési idő mellett a kivitelezési időt és költségeket is növeli. Ezen kívül általában a garázsszinten haladnak a gépészeti és szakági alapvezetékek, így nem ritka az ütközések problémája, ami a kivitelezési időt és költségeket egyaránt növeli.

Üzemeltetői szemszögből pedig a bérbe adható gépkocsibeállók száma csökkenhet.

1. ábra. Hagyományos rendszerkialakítás

* az új OTSZ és TvMI-k a www.katasztrofavedelem.hu honlapon ingyenesen elérhetők.

További részletek lapunk 2015/9-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).