Lapszámok

Energia-megtakarításra elméletben mindenki törekszik. Manapság már mindenki tisztában van azzal, hogy a fűtési helyiséghőmérséklet csökkentésével energiát, így költséget takaríthatunk meg. Az energiatakarékosság azonban nem mehet a komfort rovására. Valljuk be, szeretjük jól érezni magunkat otthon, hacsak nem muszáj, nem szívesen didergünk esténként a lakásunkban. Elemzésünkben arra keressük a választ, hogy a különböző helyiséghőmérséklet-szabályozási megoldások milyen energia-megtakarítási potenciált jelentenek, a megfelelő komfort megtartása mellett.

Bár hazánkban bántóan kevesen terveztetik meg családi házuk fűtési rendszerét, s ha meg is terveztetik, a kivitelezés során rendszerint adódnak hibák, vizsgálatunkban egy szakszerűen méretezett fűtési rendszert vettünk alapul, amelyet a TechCon HoneywellCAD szoftverével terveztünk, az ugyancsak ezzel a programmal elvégzett hőszükséglet-számítást követően. Az épület modelljét az 1. ábra mutatja.

1. ábra. A 209 m²-es kétszintes családi háznak a hőszükséglet-számításhoz készített modellje

A fűtési hőenergiát egy kondenzációs gázkazán biztosítja, a kétcsöves lapradiátoros rendszert tökéletesen beszabályozottnak tekintjük, azaz feltételezzük, hogy a kivitelezés terv szerint valósul meg, az egyes hőleadókon előírt tömegáramokat gondosan beállítják.

A hőszükséglet-számítást –13 °C-os külső napi átlaghőmérséklet figyelembe vételével végeztük el. A teljes fűtési idényre vonatkozó megtakarítási potenciál mértékének megállapításához azonban a 7/2006. TNM rendelet szerinti +4 °C átlagos külső hőmérsékletet kell figyelembe vennünk, viszonyítási alapként az így meghatározott hőszükséglet értékeket alkalmazzuk. A kívánt helyiséghőmérsékleteket első számításunkhoz az MSZ 04-140-2 szabványban lakóépületekre megadott értékek alapján vettük fel (1. táblázat).

1. táblázat. Hőszükséglet-számítási adatok különböző napi átlagos külső hőmérsékletek mellett

* Ezekben a helyiségekben a szomszédos helyiségek között kialakuló transzmissziós hőáram eleve túlfűtést okoz.

A táblázatban – és a továbbiakban is – aláhúzással jelöltük azokat a helyiségeket, amelyekben nincs közvetlen fűtés, a feketétől eltérő színű hőmérsékletek, a szomszédos helyiségek között kialakuló transzmissziós hőáramok hatására alakulnak ki. A táblázat soraiból kitűnik, hogy nem mindig teljesül a szabványban előírt hőmérsékleti követelmény; a fűtetlen helyiségekben a piros színnel jelölt esetben túllépik, a kék színű helyiségek esetében el sem érik azt. Mivel alulfűtés csupán a kamrában alakult ki, az eredményeket ezzel a kis kompromisszummal elfogadjuk, a gépészeti terven nem változtatunk.

A hőszükséglet-számítással tehát közel 10 kW méretezési hőigényt határoztunk meg –13 °C-os külső napi átlaghőmérséklet mellett.

Tapasztalataink szerint azonban a szabvány által előírt helyiséghőmérsékletek nem minden esetben felelnek meg a gyakorlatnak, a lakók általában ezektől eltérő hőmérsékleteket preferálnak. Annak érdekében, hogy az egyes helyiséghőmérséklet-szabályozási megoldások által nyújtott megtakarítási potenciálról valós képet kaphassunk, számításainkhoz már a viszonyítási alap meghatározásánál is életszerűbb helyiséghőmérséklet-szinteket kell választanunk.

Az életszerű használat során az egyes helyiségeket funkciójuknak megfelelően használjuk, a nap során eltérő időkben vagyunk jelen a nappaliban és a hálószobában, más időbeosztás szerint használjuk a fürdőszobát és a gyerekszobát. Kézenfekvő lenne, hogy az egyes helyiségeket mindig csak akkor és olyan mértékben fűtsük fel, amennyire a jelenlévők komfortérzete azt megkívánja. A nappaliban az esti filmet kellemes 23 °C-ban néznénk, a fürdőszobában zuhanyozás közben elvárható a 24 °C, reggel a hálószobában az ágyból kibújva jólesik a 23 °C. Mindemellett napközben nem szükséges a hálószobát ilyen mértékben fűteni, éjszaka kellemesebb és egészségesebb is 19 °C-ban aludni.

További részletek lapunk 2015/9-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).