Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2015

Dr. Szilágyi Zsombor

Az olajár mozgás következményei

Dr. Szilágyi Zsombor

okl. gázmérnök, c. egyetemi docens

A kőolaj világpiacán zajló eseményeket legjobban a benzinkutak ártábláin követhetjük. 2014 őszétől a benzin ára gyorsan csökkent, és valahol 310 Ft/liter árnál volt a mélypontja. Azóta lassan emelkedik, 2015. március elején már 350 Ft körül van.

A világon az évi 4,1 milliárd tonna körüli olajtermék-fogyasztás döntő többsége a közlekedést szolgálja, de a villamos áram termelésben és a vegyiparban is lényeges szerepe van, kenőanyagként pedig minden iparág és a mezőgazdaság is használja. Pár éves újdonság a kőolajiparban a nem hagyományos (üledékes) kőzetekből a kőolaj termelése: egyszerűsítve palaolajnak nevezik a tömör kőzetekből mélyfúrással, rétegrepesztéssel kinyerhető kőolajat.

A 2014 derekán megindult olajár zuhanás egyszerű piaci folyamatnak tűnik: a piacon a kőolaj felesleg áresést eredményez. A helyzet azért ennél kicsit összetettebb. Tekintsük át az olajáresés főbb okait, körülményeit:

• 2014. nyaráig hosszú időn át a kőolaj világpiaci ára 100... 120 USD/barrel között mozgott, az árat lényegesen nem mozgatták sem a készlet-, sem a termelési költség változások, sem a politikai események. Ez az ár ösztönző volt a kőolaj kutatás, a kitermelés fejlesztésére, még banki hitelekből is. A legtöbb kőolaj termelő ország termelési költségeit fedezte a piaci ár.

• A kőolajpiacokon napi 90 millió barrel körüli kőolaj fogy. Ehhez a szinthez átlagosan 90 napos kőolaj- és kőolajtermék készlet van a világon, tartályokban, hajókban. A piac 100... 200 ezer barrel/nap túlkínálatot tud kezelni.  

• Az Egyesült Államokban a nem hagyományos kőolajtermelés technológiája olyan szintre fejlődött, hogy a 100 USD/ barrel árszintnél már egyre több nem hagyományos kutat érdemes volt üzembe helyezni. Több mint 1700 fúróberendezés dolgozott, és esélyesnek látszott, hogy tíz éven belül az USA önellátó lesz kőolajból. 2013-ban az USA 498 millió tonna kőolajat termelt, és 831 millió tonnát használt fel. Az USA kőolajimportja 2014 elejétől látványosan csökkent, a piacon jelentkező felesleget a világ többi térsége nem tudta felvenni.

• Megindult a palaolaj kutatás a világ sok országában, hazánkban is folytak kutatások.

• Az USA saját olajtermelésének a felfutása olyan olajfelesleget gerjesztett a piacon, ami meghaladta a napi 1 millió barrelt.

• A konvencionális olajtermelésben élenjáró országok piaci érdekeik veszélyeztetését látják abban, hogy a palaolaj olyan országokat is a lényeges olajexportálók közé emelhet, amely országoktól nem biztos, hogy elvárható a koordinált piaci magatartás.  

• Az OPEC a kőolajexportáló országok kereskedelmi szervezete. Az OPEC irányítja a kőolajpiac 42%-át. A 12 OPEC tagország között Szaúd-Arábia képviseli a legnagyobb súlyt, és ezzel a szervezetben is döntő a szava. Szaúd-Arábia az USA legnagyobb olajszállítója.

• Az OPEC-en kívüli olajexportálók között Oroszország a legjelentősebb: 2014-ben 526 millió tonnát termelt és ebből 221 millió tonnát exportált.

• Oroszország és Ukrajna háborúja a világot két táborra osztotta, a nagyobbik, békebarát táborhoz tartozik az USA és Szaúd-Arábia is. Az EU egy sor gazdasági embargót határozott el Oroszország ellen, és ehhez sok EU-n kívüli ország is csatlakozott. Kimondatlanul is keresték a nyomásgyakorlás lehetőségét az oroszokra, és ennek egyik területe éppen a kőolajpiac volt.

• Az OPEC döntése volt 2014. novemberben az, hogy akkor sem csökkentik a kitermelést, ha zuhanni fog az olaj ára. A döntés mögött három indokot lehet vélni:
      - a palaolaj kutatást, kitermelést visszanyomni
         a veszteséges üzletek közé, újra megteremteni
         a hagyományos olajtermelés elsőségét,
      - az OPEC-en kívüli kis exportálókat térdre
         kényszeríteni,
      - bár ezt soha, senki nem mondta ki: nyomást
         gyakorolni Oroszországra.

• Az orosz olajpiaci aktivitás export árbevétele 2014-ig kb. 200 milliárd USD volt évente. Az olajár eséssel az olajbevételek 100 milliárd dollárral csökkentek, az orosz GDP negatívba fordult.

 

További részletek lapunk 2015/4-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!