Lapszámok

Lapunk márciusi számában (2015/3. szám) jelent meg dr. Fülöp László cikke „Az épületenergetikai tanúsítás anomáliái” címmel. A cikkben a szerző több pontban fejti ki véleményét a 7/2006. számú TNM rendelet anyagával kapcsolatban. A szerző véleménye szerint van néhány pont, ahol a rendeletben foglalt tanúsítási metódus „… javításra, megfontolásra, újragondolásra vagy pontosításra, esetleg kiegészítésre szorul”.

Az egyik ilyen kérdés a nyári napsugárzás okozta hőterhelés. Véleményének alátámasztására a szerző egyrészt idézte a napsugárzás energiahozamát Budapesten, július 1-én szemléltető ábrát dr. Bacsó Nándor: Magyarország éghajlata c. munkájából, valamint az MSZ-04.140/4-78 jelzetű szabvány T.10-es táblázatát, amely a napsugárzás névleges intenzitását tartalmazza. A szerző megállapítása: „…helyesebbnek tartanám, ha a 7/2006. TNM rendelet is kisebb nyári hőterhelési értéket tartalmazna D tájolásban, mint K és Ny tájolásban. A rendelet átlag intenzitást tartalmaz. … Célszerűnek látom továbbá az ÉK és ÉNY valamint a DK és DNY tájolások definiálását a „napsugárzásra vonatkozó tervezési adatok” táblázatban.”

A cikkhez hozzászólás érkezett, amelynek szerzője dr. Csomor Rita. A hozzászólásra dr. Fülöp László válaszolt, majd dr. Csomor Rita kiegészítette a hozzászólását. A következőkben a választ, majd a már kiegészített hosszászólást közöljük.

Dr. Csomor Rita hozzászólása

A „Napsugárzási hőterhelés nyáron” című részben a szerző, dr. Fülöp László, idézi a következő ábrát:

A napsugárzás energiahozama függőleges falakra (Budapest, július 1-jén)

Az ábrán látszik, hogy egyrészt intenzitásokat ábrázol, másrészt csak a direkt napsugárzás intenzitását, ami egyértelmű, ha összehasonlítjuk a következőkben bemutatott 1., 2. és 3. ábrával. (Direkt sugárzás nem mérhető, ha az adott felület „nem látja a napot”, szórt sugárzás viszont napkeltétől napnyugtáig mindig van minden felületen.) Az északi irányon kívül az adatok túlzóan nagynak tűntek, ezért elvégeztem ezt a számítást a SunArch programmal, amely 1981 előtti tíz év méréseinek átlagolt adatbázisát használja. Az 1. ábrán a függőleges felületre jutó direkt sugárzás intenzitását mutatom be, a cikk szerinti ábrának megfelelő, július 1-i napra.

1. ábra. Függőleges felületre jutó direkt sugárzás intenzitása órás bontásban, július 1-én, Budapesten

A TNM-rendeletben direkt napsugárzási értékek nem szerepelnek. Az „Átlagintenzitás a nyári túlmelegedés kockázatához” táblázatban a legmelegebb nyári napokon várható globálsugárzás összenergiájából 24 órára átlagolt intenzitások szerepelnek – azaz ezeknek kellene szerepelni. A rendelkezésemre álló, fent említett adatbázis alapján ezeket az adatokat számítottam ki. Ehhez először meg kell keresni a legnagyobb szoláris hozamú napot, ami június 16-ra adódott (kissé eltérve a várható június 20-21. napoktól). 

További részletek lapunk 2015/4-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).