Lapszámok

Absztrakt

A hőérzeti értékelés a Fanger PMV modell alapján végezhető el. Ez a modell veszi figyelembe a hőérzetet befolyásoló tényezőket: levegő hőmérséklet, nedvességtartalom, sebesség, a környező felületek eredő sugárzási hőmérséklete, valamint az ember ruházata és aktivitása. Fanger mérsékelt égövi környezetben, laboratóriumban, élő alanyokkal dolgozta ki elméletét. Bár vizsgált alanyait különböző éghajlati viszonyok között élőkből választotta ki, bebizonyosodott, hogy javasolt paraméterei csak mérsékelt égöv alatt élőkre vonatkoztathatók.

Több kutató foglalkozott azzal, hogy más földrajzi helyeken (éghajlati viszonyok, emberek) és nem laboratóriumi körülmények mellett is alkalmazható-e a Fanger-modell. A nemzetközi szakirodalomban megtalálható eredményeket J. van Hoof foglalta össze cikkében (Indoor Air, 2008, 182-201).

A cikk adta az ötletet, hogy a valószínűségelmélet és a korszerű informatikai lehetőségek alapján újra feldolgozzuk azokat a korábbi mérési eredményeket, amelyeket több magyarországi irodaépületben elvégzett hőkomfort-értékelés során kaptunk.

A PMV modell alapján ugyanis az elmúlt évtizedekben sok hőkomfort értékelést végeztünk irodaépületekben, a Fanger-modell (PMV – PPD), valamint hőkomfort kérdőív szerint. A műszeres méréssel egyidejűleg a hőkomfort adatokat hőérzeti skálán is értékeltük. A méréseket télen, állandósult állapotban, irodaépületben végeztük. A hazai irodai környezet mellett megállapítottuk a kapcsolatot a PMV és az AMV (Actual Mean Vote) között. Hazánkban ilyen kutatásokat korábban még nem végeztek.

A mérési eredményeket bevittük az IBM SPSS Statistics program adatmátrixába és elvégeztük az elemzést. Az eredmények igazolták, hogy Magyarországon, a magyar irodaépület és irodai munka esetében jól alkalmazható Fanger PMV modellje. A PMV és az AMV eltérését számszerűsítettük és megállapítotuk, hogy az eltérés kicsi. Cikkünkben a kutatómunka eredményeit mutatjuk be.

Az eredmények magyarországi irodaépületekre és irodai munkára vonatkoznak.

1. Bevezetés

A hőkomfort értékelésére a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott módszer a PMV-PPD elmélet. Fanger professzor mérsékelt égövi környezetben, laboratóriumi körülmények között, egyetemi hallgatók, mint élő alanyok bevonásával végezte a vizsgálatait. Az eredmények képezik az alapját a nemzetközi szabványoknak (pl. ISO 7730, ASHRAE Standard 55, CEN CR 1752).

Mivel a modellt a mérsékelt égövi hőmérsékletviszonyok mellett dolgozták ki, ezért a későbbiekben elsősorban mérsékelt égövre vonatkozóan javasolták az alkalmazását.

J. van Hoof cikkében [4] a PMV alkalmazásának eredményeit foglalja össze. A nemzetközi irodalom feldolgozását a következő témakörönként csoportosítja: validálás, hőérzeti semlegesség, preferált hőérzet, épülettípus szerinti különbségek. 

A kutatók egy csoportja a modell érvényességének vizsgálatakor a PMV – PPD függvényt határozta meg. A PMV modell validálásának eredményeit az 1. ábra szemlélteti. A kutatók értékelése alapján Fanger egyenletétől és diagramjától az eltérés elsődleges indokai az alábbiak voltak:
• a méréseket helyszíni körülmények között végezték,
• természetes szellőzés volt a helyiségekben,
• az európai időjárástól eltérő környezet.

1. ábra. A PMV és PPD közötti kapcsolat [4]

További részletek lapunk 2015/12-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).