Lapszámok
2014 7-8. szám
- Dr. Balikó Sándor:
Termálvizes fűtés primerenergia-fogyasztása - Kerekes Attila:
Mi is az a közel nulla energiaigényű épület a jelenleg érvényes épületenergetikai szabályozás szerint? - Bodó Béla - Verbai Zoltán:
Nagyméretű napkollektoros rendszerek tervezésével és üzemeltetésével kapcsolatos kérdések - Nyárády Győző:
Fűtés rásegítés napkollektorokkal - Bíró Sándor CEM:
Energia megtakarítás fűtéskorszerűsítéssel - Technorgáz Kft.:
Fűtéskorszerűsítés kémény nélküli kivitelben! - Dr. Szilágyi Zsombor:
Számok és megújuló energiahordozók - Misinkó Sándor:
Amikor a csapból is a Nap folyik – a napenergia hasznosítása - Dr. Szánthó Zoltán - Dr. Barna Lajos:
Egy használati melegvíz hálózat felújításának tapasztalatai - Markos Anna Zsuzsanna:
Ivóvíz higiénia konferencia 2014 – Az első minősített szakmai képzés, mint az MMK ajánlott képzése - Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz:
Egyedülálló szakmérnöki képzés indul a Pannon Egyetemen: víz- és szennyvízkezelő rendszerüzemeltető - ProMinent Magyarország Kft.:
Biztonságos és hatékony vízfertőtlenítés - Kovács István:
Víz a szellőzésben, párásítás a lakásban - Andrásy Zsolt:
Vízkezelések az épületgépészetben, 5. rész – Zárt fűtési és hűtési vízkörök vízkezelése, tisztítása - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Haszmann Iván
Hozzászólások
Víz a szellőzésben, párásítás a lakásban
Még nem érkezett hozzászólás!
Kovács István
Víz a szellőzésben, párásítás a lakásban
Kovács István
műszaki vezető, okleveles gépészmérnökKamleithner Budapest Kft. - A Helios ventilátorok magyarországi vezérképviselete
Az energiatakarékos lakásszellőztetés lassan, de biztosan megtalálja az útját, és már sokan vannak, akik tudják, mennyire fontossá vált ez az épületgépészeti ágazat, és ennek megfelelően nagyobb figyelmet fordítanak rá. A szellőzési hőveszteség energiamérlegen belüli magas aránya lehetővé tette, hogy nagyobb beruházási költségű szellőztetési rendszerek betervezésére kerüljön sor, már a családi házas projektekben is.
A szellőztetés mennyiségét, és így a rendszer alapvető méretét, teljesítményét jellemzően a lakók számához, a lakástérfogatra vonatkozó óránkénti légcsereszámhoz, és az egyes helyiségekre ajánlott szellőzési intenzitáshoz választjuk ki.
Mivel a szellőztetési igényt adó paraméterek dinamikusan változnak, a szellőztetésnek is követnie kell azokat. Ebben természetesen a jó hatásfokkal szabályozható EC meghajtású ventilátorokkal ellátott központi gép a kulcsszereplő. A másik fontos elem a vezérlés, amely szenzorokkal érzékeli a levegő paramétereit (pára, CO2, VOC) és átállítja a szellőzés intenzitását (1. ábra).
1. ábra. Hőmérséklet, páratartalom lakótéri monitorozása
Télvíz idején azonban még a legjobb, páraérzékelős vezérlések ellenére is előfordulhat, hogy „elfogy” a víz a levegőből. Ez természetes folyamat: kint, bár a relatív nedvességtartalom nagy, de hideg a levegő, ezért az abszolút nedvességtartalom csekély. Ha ezt a levegőt a szellőztetéssel bejuttatjuk a lakásba és felmelegítjük, túl száraz lesz a komfortos légállapotnak megfelelő szinthez képest. Mivel télen többet tartózkodunk otthon, a szellőzést kevésbé foghatjuk vissza, így a száraz légállapot nagy valószínűséggel jelentkezni fog.
További részletek lapunk 2014/7-8-as számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).