Mi is az a közel nulla energiaigényű épület a jelenleg érvényes épületenergetikai szabályozás szerint?
Még nem érkezett hozzászólás!
Kerekes Attila
Mi is az a közel nulla energiaigényű épület a jelenleg érvényes épületenergetikai szabályozás szerint?
A 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet módosító 20/2014. (III. 7.) BM rendelet többek között definiálta a közel nulla energiaigényű épületet. Az alábbiakban az érvényben lévő épületenergetikai rendeletnek ezt a definícióját értelmezem az alkalmazhatóság szempontjából, a követelményértékeket nem kívánom értékelni.
A 2014-ben módosított 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 2§. 6a. pontja szerint „közel nulla energiaigényű épület: az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti költségoptimalizált szinten megvalósult vagy annál energiahatékonyabb épület, amelyben a primerenergiában kifejezett éves energiaigény legalább 25%-át olyan megújuló energiaforrásból biztosítják, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított”.
A rendelet szerint tehát van a költségoptimalizált szinten megvalósuló épület és ezen belül egy szűkebb kategória a közel nulla energiaigényű épület.
A közel nulla energiaigényű épületnek alapvetően két dolgot kell teljesíteni:
1. a költségoptimalizált szint előírásait, és
2. a megújuló energiaforrás használatát az előírt
mértékben.
Az első szempont elbírálása nem jelent különösebb problémát. Ellenőriznünk kell, hogy az épület teljesíti-e a költségoptimalizált szint előírásait, azaz:
• a szerkezetek hőátbocsátási tényezői megfelelnek a
költségoptimalizált szintre előírt követelmény-
értéknek,
• a fajlagos hőveszteségtényező megfelel a
költségoptimalizált szintre előírt követelmény-
értéknek,
• az épület összesített épületenergetikai jellemzője
megfelel a költségoptimalizált szintre előírt
követelményértéknek,
• az épület megfelel a nyári túlmelegedés kockázatára
előírtaknak.
A költségoptimalizált követelményszintet a TNM rendelet 2015. január 1-én hatályba lépő módosításával beiktatott 5. számú melléklete tartalmazza.
Ennek eldöntéséhez a rendelet előírásai szerint meghatározzuk a követelményértéket, kiszámítjuk az épületszerkezetekre illetve az épületre a tényleges értékeket, összevetjük a kettőt, és amennyiben a számított érték nem nagyobb a követelményértéknél, akkor az épület teljesíti az előírásokat és az épület a költségoptimalizált szinten megvalósultnak (vagy megvalósulónak) tekinthető.
További részletek lapunk 2014/7-8-as számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).