Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2014

2014 7-8. szám

Hozzászólások

Mi is az a közel nulla energiaigényű épület a jelenleg érvényes épületenergetikai szabályozás szerint?

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Kerekes Attila

Mi is az a közel nulla energiaigényű épület a jelenleg érvényes épületenergetikai szabályozás szerint?

Kerekes Attila

okleveles létesítménymérnök, tanszéki mérnök, PhD hallgató (Debreceni Egyetem Földtudományok Doktori Iskola)
Debreceni Egyetem, Műszaki Kar, Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék

A 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet módosító 20/2014. (III. 7.) BM rendelet többek között definiálta a közel nulla energiaigényű épületet. Az alábbiakban az érvényben lévő épületenergetikai rendeletnek ezt a definícióját értelmezem az alkalmazhatóság szempontjából, a követelményértékeket nem kívánom értékelni.

A 2014-ben módosított 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 2§. 6a. pontja szerint „közel nulla energiaigényű épület: az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti költségoptimalizált szinten megvalósult vagy annál energiahatékonyabb épület, amelyben a primerenergiában kifejezett éves energiaigény legalább 25%-át olyan megújuló energiaforrásból biztosítják, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított”.

A rendelet szerint tehát van a költségoptimalizált szinten megvalósuló épület és ezen belül egy szűkebb kategória a közel nulla energiaigényű épület.

A közel nulla energiaigényű épületnek alapvetően két dolgot kell teljesíteni:
1. a költségoptimalizált szint előírásait, és
2. a megújuló energiaforrás használatát az előírt
    mértékben.

Az első szempont elbírálása nem jelent különösebb problémát. Ellenőriznünk kell, hogy az épület teljesíti-e a költségoptimalizált szint előírásait, azaz:
• a szerkezetek hőátbocsátási tényezői megfelelnek a
    költségoptimalizált szintre előírt követelmény-
    értéknek,
• a fajlagos hőveszteségtényező megfelel a
    költségoptimalizált szintre előírt követelmény-
    értéknek,
• az épület összesített épületenergetikai jellemzője
    megfelel a költségoptimalizált szintre előírt
    követelményértéknek,
• az épület megfelel a nyári túlmelegedés kockázatára
    előírtaknak.

A költségoptimalizált követelményszintet a TNM rendelet 2015. január 1-én hatályba lépő módosításával beiktatott 5. számú melléklete tartalmazza.

Ennek eldöntéséhez a rendelet előírásai szerint meghatározzuk a követelményértéket, kiszámítjuk az épületszerkezetekre illetve az épületre a tényleges értékeket, összevetjük a kettőt, és amennyiben a számított érték nem nagyobb a követelményértéknél, akkor az épület teljesíti az előírásokat és az épület a költségoptimalizált szinten megvalósultnak (vagy megvalósulónak) tekinthető.

 

További részletek lapunk 2014/7-8-as számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!