Lapszámok

1. Bevezetés

A napkollektorokkal történő hőtermelés a megújuló energiaforrások körébe tartozik. Magyarország jogrendjébe beemelte az Európai Unió határozatát a megújuló energiaforrások növelését illetően. Az új Magyar Energia Stratégiának az a célkitűzése, hogy a megújuló energiahordozók alkalmazásának a mértékét a jelenlegi 6%-ről 14,65%-ra növelje. Ennek a célkitűzésnek a teljesítése hatalmas erőfeszítést igényel, és az eddigi tapasztalatok alapján igen költséges is.

A megújuló energiaforrások fokozott mértékű alkalmazása párosul az energiahatékonyság és energiatakarékosság kérdésének vizsgálatával is. A közelmúltban elfogadott jogszabályok kötelezettségként írják elő mind a meglévő épületek felújításakor, mind az új épületek energiaellátásának tervezésekor a megújuló energiaforrások alkalmazásának vizsgálatát. Ezek a rendeletek a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet és az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet.

A megújuló energiaforrások körének egyik igen fontos eszköze, illetve eleme a napkollektoros hőhasznosítás, amely elsősorban a használati melegvíz termelés során bizonyult hatékonynak. Költséghatékonyságuk megítélése változó. Fajlagos beruházási költségük nagy és a megtérülési idejük hosszú.

A napkollektorokat ma már viszonylag elterjedten alkalmazzák családi házak esetében, de mind gyakrabban találkozhatunk velük szállodáknál, oktatási intézményeknél, nagyobb lakóépületeknél és az iparban.

A HMV igények lényegében minden fogyasztó esetében sztochasztikus lefutást mutatnak. Lehetnek napszaki jellegzetességek, csúcsok és völgyek, de ezen belül is az igények véletlenszerűen változnak. A tapasztalat szerint az ipari alkalmazásoknál és oktatási épületeknél a fogyasztás napi rutinok szerint változik, de a véletlenszerűség itt is megjelenik. A szállodaiparban a fogyasztás a vendégek számától függ.

Sajnos általában elmondható, hogy a megújuló energiát hasznosító rendszerek fajlagos létesítési költsége nagyobb, mint a fosszilis energiatermelő berendezéseké. Egész Európában, így hazánkban is a célkitűzések teljesítéséhez – a közvetlen gazdaságosságot megvizsgálva – pályázati támogatás szükséges. Ha ez hazai pénzügyi forrásokból történik, akkor az adófizetők közreműködését jelenti. A pályázati segítség abban az esetben hasznos forrás, ha az európai uniós projekt keretében valósul meg, és ha környezetbarát szemléletmóddal párosul.

A fentiekhez illeszkedve e cikk keretében bemutatjuk, hogy egy nagyobb – irodaépület méretű, legalább 20 m² felületű – napkollektoros, használati melegvizet előállító rendszer létesítése milyen gazdasági mutatókkal történhet, mennyi idő múlva térül meg egy a fosszilis energiát használó rendszerhez képest, és az ilyen rendszer tervezésénél és üzemeltetésénél milyen feladatok, problémák adódhatnak.

További részletek lapunk 2014/7-8-as számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).