Lapszámok
2019 1-2. szám
- Eördöghné Dr. Miklós Mária - Horváth Gábor:
Nyomásfokozó szivattyúk hatásfoka részterhelésen - Tisov, Ana - Op ’t Veld, Peter:
Bevezetés a MOBISTYLE projektbe (angol nyelvű) - Andrássy Zoltán - Dr. Szánthó Zoltán:
Fázisváltó anyaggal töltött energiatároló alkalmazása adatközpontok hűtési energiafelhasználásának csökkentésére - Érces Norbert - Dr. habil Kajtár László PhD:
Kézi adagolású, háztartási méretű, szilárd tüzelésű kazán munkapontjának meghatározása a teljesítmény és a károsanyag-kibocsátás együttes vizsgálatával - Henszelmann Imre:
A lakások egyik felénél előtérbe kerül a „hibrid” fűtés - Tuczai Attila:
Regionális Onkológiai Központ sugárterápia klímarendszerei - Bordun, Maryna - Savytskyi, Mykola - Babenko, Maryna - Rabensiefer, Roman:
Üvegházak energiahatékonysági kérdései földrajzi helyzetük és tájolásuk függvényében (angol nyelvű) - Juhász Tibor Péter:
A huzatkomfort kapcsolata a helyiség beépítettségével - Dr. Barna Lajos PhD:
Az ivóvíz rendszerek védelme a visszafolyás-gátlók alkalmazásával - Sircz János:
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – Reagens csöves gázkoncentráció mérő műszer (folytatás) - Szarka-Páger Lajos:
HIU2 – új fejlesztésű társasházi távfűtés modul a Pipelife-tól - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Baumann Mihály
Hozzászólások
A lakások egyik felénél előtérbe kerül a „hibrid” fűtés
Még nem érkezett hozzászólás!
Henszelmann Imre
A lakások egyik felénél előtérbe kerül a „hibrid” fűtés
Henszelmann Imre
vegyészmérnök, MACSOI titkárMagyarországi Cserépkályhások, Kandallóépítők és Gyártók Országos Ipartestülete (MACSOI)
Egyes energiahordozók együttes alkalmazása jelentheti a biztonságot, a gazdaságosságot, a lélek harmóniáját és a környezetbarátságot is. Miközben nem láthatjuk előre a lakossági energiaárak alakulását sem, az egyes energiahordozók értékelésekor egyre nagyobb hangsúllyal kellene figyelembe venni Földünkön az emberi élet fenntarthatóságát is.
A hazai háztartások negyede-harmada szilárd tüzelést alkalmaz, sőt néha „vegyes” tüzelést. A szilárd tüzelőanyagok közül a környezetbarátság kizárja a különböző szénféleségeket a kén- és a szállópor-kibocsátásuk miatt. A „vegyes” tüzelésből pedig az avar-, a festett fa-, a műanyag-, a gumi-, a rongy-, a használt olaj- és a színes-fényes papír égetése okoz nagy és még nagyobb mérgező hatást, ami miatt tiltott is ez a tevékenység.
A szilárd tüzelésből a fafűtés az, ami lehet környezetbarát (a tűzifa 80%-a fagázként ég el), megújuló és kis ökológiai lábnyomot hagyó, de csak akkor, ha tűzifával – tehát 20% víztartalom alatti fával – történik, megfelelő tüzelőberendezésben és elegendő égéslevegő biztosításával.
A meleg- vagy forróvizes (felületfűtés vagy radiátor) fűtésnél a puffertartály vizét biztosíthatjuk fa- és gázfűtéssel, napkollektorral, napelemes elektromos fűtéssel és hőszivattyúval is. Ezeknél az eseteknél is, mint minden esetben, figyelembe kell vennünk a megújuló képességet. Ráadásul, ha több változós a rendszerünk, annál izgalmasabb a szabályozása is.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/1-2-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).